Még a születésüktől fogva vak embereknek is van aktív látóidegük, amely az optikai információk feldolgozása helyett a tapintási érzéket erősíti, elősegítve ezáltal a Braille-írás gyors olvasását. Robert Trampel, a lipcsei Max Planck Idegtudományi Intézet neurofizikusa és csapata arra jöttek rá, hogy születésüktől fogva vak embereknél is kialakul az úgynevezett Gennari-féle csík azon az agyterületen, amely a vizuális ingerek feldolgozásáért felelős. A mintegy 0,3 milliméter vastag idegköteg a vakoknál ugyanolyan fejlett, mint a látóknál. Eddig senki nem vizsgálta behatóbban, hogy miért alakul ki ez az agyi képlet, és mi a szerepe – fejtette ki Trampel. Elhelyezkedéséből adódóan gyanították a kutatók, hogy a látással lehet összefüggésben. Ez azonban, mint most kiderült, nem az egyetlen funkciója. A kutatók vak és látó emberek agyát vizsgálták magspintomográfiás módszerrel. A vakoknál a csík körüli területen, a nagyagy leghátsó részén nagyobb aktivitás jelentkezett, amikor Braille-írást olvastak. További vizsgáltatokkal a kutatók pontosabb információra kívánnak szert tenni a sokoldalú idegköteg feladatairól. A vak emberek agya vizuális információk híján tapintási és akusztikus ingerek alapján állít elő egy körülbelüli térbeli képet a környezetről. A Gennari-féle csík ebben pedig különös szerepet játszhat. A kutatás eredményei a Cerebral Cortex című szaklap internetes kiadásában jelentek meg.
