Így intézik a pénzügyeiket a látás- és mozgássérültek

2012.11.10., szombat | Rólunk írták

2011. február 2., szerda 5:20

Bajusz Péter

Milyen problémákkal találkoznak a látás- és mozgássérültek a pénzügyeik intézése során?

Belegondoltál már abba, amikor egy hívószámmal a kezedben ülsz a számlavezető bankod egyik fiókjában és megszólal a következő ügyfelet jelző hang, vagy sietsz a postára feladni egy sárga csekket és a bejárati ajtó előtt három lépcsőfok fogad, hogy ilyen esetekben mitévő lehet egy vak és gyengénlátó, illetve egy mozgáskorlátozott ember? A magyarországi bankok, a posta és az egyéb intézmények folyamatosan dolgoznak az akadálymentesítés megvalósításán, ennek ellenére az általunk megkérdezett érintettek tapasztalatai azt tükrözik, hogy még rengeteg tennivalójuk van.

A Pénzcentrum.hu ma induló cikksorozatával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a látó és ép embereket közelebb hozza a fogyatékkal élőkhöz, mindenki figyeljen oda rájuk, hogy ne érezzék magukat megkülönböztetve a mindennapi életben. A sorozat első részében azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan lehetne megkönnyíteni a vakok és gyengénlátók, valamint a mozgáskorlátozottak dolgát a pénzügyeik intézése során.

A Pénzcentrum.hu azt vizsgálta, hogy egy bankfiók pénztárában vagy egy automatából hogyan tud biztonságosan készpénzt felvenni egy látássérült, továbbá, akinek segítenek a hívószámhoz jutásban, az honnan tudja, hogy ő következik, valamint milyen feltételek teljesülése esetén írhat alá bankszámla- vagy hitelszerződést egy nem látó ügyfél.

Megkérdeztük a pénzintézeteket, hogy a bankfiókok hány százaléka akadálymentesített a mozgáskorlátozottak számára, hogyan segítenek azoknak, akik például néhány lépcső miatt nem tudnak bejutni egy bankfiókba, mehetnek-e előre megbeszélt időpontra a mozgássérült ügyfelek, illetve van-e a bankoknak olyan speciális programja, belső eljárásrendje, amely segíti a látás- és mozgássérülteket az ügyintézésben.

Megszólaltattuk az érintetteket

Szerkesztőségünk megkereste a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét. A szervezetek továbbították a kérdéseinket a tagjaik felé, akik közül többen is vették a fáradságot és megfogalmazták az őket legérzékenyebben érintő nehézségeket. Íme néhány történet a válaszadóktól:

“A bankok, a posták és a hivatalok szinte egyáltalán nem akadálymentesítettek, az ügyfélkezelést elősegítő számosztó automaták látássérült ember számára használhatatlanok, továbbá a látássérült ember nem értesül arról sem, mikor kerül sorra. Aki nem lát, az az automaták létezéséről sem tud, a gépet nem találja meg, azt használni önállóan nem tudja, mert a kezelés kizárólag jól látó ember számára lehetséges. A kijelzőt a látássérült ember nem látja, így nem tudja, mikor következik, és melyik ablakhoz kell mennie” – mondta a Pénzcentrum.hu kérdésére a látássérült Péter.

“Rokkantnyugdíjas mérnök-vállalkozó vagyok immár 16 éve. Bár orvosilag megállapított II. kategóriás végleges rokkant (baleseti vak) vagyok, a szerény jövedelmezőségű vállalkozásomat családi segítséggel és nagy lelkesedéssel tovább folytattam. Amikor a Nyugdíj Intézet diszkréten felhívta a figyelmemet írásban, hogy “bölcsebb” lenne, ha újból főállású vállalkozó lennék, én megszüntettem a vállalkozásomat. Időközben elvált tőlem a feleségem, tehát a válási vagyonmegosztás után új lakásra lett szükségem. Legalább tíz magyarországi bankot kerestem fel szerény hiteligénnyel. Az ötvenezer forintos rokkant nyugdíjam a banktisztviselőknek elegendő volt egy vidám pillanatra és a nemleges fejrázásra. A szomorú az, hogy a vakoknak nincs olyan jövedelme, ami a napi megélhetést meghaladná, sem rokkant járadék, sem rokkant nyugdíj (csak én legalább száz vakot ismerek, akik kivétel nélkül anyagi problémákkal küzdenek)” – mondta az 50 éves László.

“Egy vak ismerősömnek szerettem volna elküldeni egy vakos naptárat, amit a posta elvileg ingyen küld el. Viszont a postán nem volt efféle nyomtatvány (kérdezem, hogy miért is kell nyomtatványt kitölteni egy pontírásos küldemény feladásához, ráadásul egy vak ember ezt vajon hogy is teszi meg?), így el akartak küldeni egy másik postára, hátha ott van nyomtatvány. Mondanom sem kell, nem mentem sehova, feladtam pénzért azt a küldeményt, amelyet elvileg ingyen szállít a posta” – számolt be – nem fogyatékosként – egyik postai élményéről Tímea. A PSZÁF előtt sem ismeretlen a probléma A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez a mai napig érkeznek olyan ügyfélpanaszok, melyek a látássérültek banki ügyizésével kapcsolatos problémákat taglalják. A hatóság tisztában van azzal, hogy a vakok és gyengénlátók nehézségekbe ütköznek a pénzügyeik intézése során. A felügyelet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Bankszövetséggel, és néhány jelentős pénzintézettel karöltve megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a látássérült emberek számára a pénzügyi tárgyú jognyilatkozatok megtétele (számlanyitás, számla ügyintézés, hitelszerződés) során. A probléma orvoslására a bankigyakorlat a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó bekezdéseit szem előtt tartva több megoldást is alkalmaz.

A jogszabály szerint, ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges. Továbbá, ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, a magánokiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta. A bankok ennek megfelelően az ilyen jellegű szerződések megkötésekor egy úgynevezett “névaláíró” személyt vettek igénybe, illetve két tanút alkalmaztak az aláírás, valamint a bankszámla feletti rendelkezés során, amennyiben az ügyfél nem látó volt.

“Orvosilag vak vagyok, jelenleg az 59 éves édesanyámmal élek egy albérletben. A bevételeinkből (rokkantnyugdíj, családi pótlék, ápolási díj) a számlák kifizetését követően szinte alig marad valami a megélhetésre. A bankban és a postán szinte tudomást sem vesznek rólunk, a sorszám kikérésénél sem, és a számokat sem látom, ha hívnak. Ilyenkor segítség nélkül nagyon nehéz” – jelezte a problémáit egy neve elhallgatását kérő válaszadó.

A mozgássérülteknek az ügyintézéssel nincs különösebb bajuk, nekik inkább az akadálymentesítés hiánya okozza a legnagyobb gondot. Szerencsés esetben be lehet jutni a hivatalba vagy a bankokba, azonban például bankoknál biztonsági okokból nincs mellékhelyiség és ez nagy problémát okoz a fogyatékos személyeknek, ugyanis nekik időre kell menni WC-re. Ez nem luxusszükséglet, ennek fiziológiai oka van (nincs érzékelésük – sokan katétert használnak). A hivatalokban, ha van is mellékhelyiség, inkább bezárják az ajtót, hogy nehogy ellopjanak onnan valamit. A kerekes-székesek, illetve a fogyatékosok számára a legfontosabb cél és dolog, hogy megértessék minden emberrel, azt hogy az egyenlő esélyek mit is jelentenek pontosan.

A különböző hivatalokban az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs jelnyelvi tolmács, ami megkönnyítené a siketek ügyintézését. Elvileg a siketeknek egy héttel előre be kell jelentkezni ügyfélfogadásra, azonban ez nem megfelelő állapot az esélyegyenlőség jegyében.

Mit tesznek a magyarországi bankok a problémák megoldása érdekében?

Megkerestük a hazai pénzintézeteket, amelyek válaszaikban tudatták szerkesztőségünkkel a készpénzfelvétel, a sorszámhoz jutás, az ügyinzétés és a szerződéskötések esetén a látássérültekre vonatkozó eljárásrendet. A bankok dolgoznak a fiókok akadálymentesítésén, a válaszaikból kiderült, hogy a bankfiókok 60-80%-a már akadálymentesített, de van olyan pénzintézet, ahol 100% ez az arány. A várakozási idő lerövidítése érdekében a bankfiókokban lehetőség van időpont egyeztetés alapján történő ügyintézésre. A bankok fokozottan figyelnek a látásukban vagy mozgásukban korlátozott ügyfelekre.

K&H Bank: speciális ATM-ek

A K&H Bank 474 bankjegykiadó automatájából a speciális felszereltségének köszönhetően 437 darab (92%) alkalmas vakok és gyengénlátók kiszolgálására. A bank folyamatosan törekszik arra, hogy odafigyelve az ügyfelei igényeire és visszajelzéseire technikailag és minőségileg is fejlessze termékeit, szolgáltatásait. A bank a hazai pénzintézetek közül elsőként tette elérhetővé a látásukban korlátozott ügyfeleknek is a kényelmes ügyintézést hangos segítséggel és Braille írással ellátott billentyűzetű készpénzkiadó automatáival. A pénzintézet tervei között szerepel a speciális lehetőségek kiterjesztése a teljes ATM-hálózatra. Az ügyfélhívó-rendszerrel ellátott fiókokban hangjelzéssel is jelzik, hogyha új ügyfél következik.

A banki szerződések megkötésekor az ügyfél, az aláírási jog figyelembevételével az alábbiak szerint írhat alá dokumentációt:

A K&H Bank 243 fiókjából jelenleg 165 akadálymentesített a mozgáskorlátozottak számára (67,9%). Ezek a fiókok akadálymentesített rámpával rendelkeznek, ahol nincs ilyen, ott a bankfiók munkatársai készséggel segítenek a mozgáskorlátozott ügyfeleknek. Az akadálymentesítést célzó programot az esélyegyenlőség jegyében az ügyféligény maximális kielégítésének érdekében indították. Az új fiókok nyitásakor már a tervezéskor fontos szempont az akadálymentesítés, és – bár nem törvényi előírás – mindenhol megvalósítják azt, ahol a műszaki kötöttségek nem szabnak határt – tudtuk meg a K&H Bank kommunikációs igazgatóságától.

Raiffeisen Bank: hangosan felolvassák a hitelszerződést

A pénztári készpénzfelvétel során kérdés, hogy tud-e aláírni az ügyfél, vagy sem. Ha igen, akkor természetesen a személyzet segít, ha nem, akkor viszont két tanúra van szükség a tranzakcióhoz (természetesen ekkor is segítenek a bank munkatársai). Az ATM esetében a képernyő kezelésében segíthetünk, de a PIN megadásában nem, azt viszont meg tudjuk tenni, hogy erre az időre nem engedünk be mást az automatához – tájékoztatta szerkesztőségünket a Raiffeisen Bank PR menedzsere.

A fiókokban az őrök mindenben segítik a látás- vagy mozgáskorlátozott ügyfeleket, segítenek a sorszámhúzásban, figyelik, mikor következik az ügyfél. Szükség esetén természetesen a fiókon belüli mozgásban is segítenek a banki munkatársak. Hitelszerződés esetén előfordult már, hogy hangosan olvastuk fel a szerződést, de mindkét fél érdekében szoktuk kérni a tanú, vagy meghatalmazott részvételét – folytatta a szakértő. A Raiffeisen Bank 142 fiókkal rendelkezik, amelyek nem akadálymentesítettek, ott az őrök és a kollégák minden esetben segítenek.

Sopron Bank: érdemes közjegyző előtt meghatalmazni valakit

A vak vagy látássérült személyeknél általános gyakorlatnak mondható, hogy közjegyző előtt ügyeik vitelére általánosan meghatalmazott személyt neveznek ki, mely nagyban megkönnyíti a sérültek ügyintézését. Ha önállóan végzi pénzügyei intézését, akkor két ügyleti tanúra van szükség. Vak ügyféllel kötöttünk lakáscélú hitelszerződést, melyet ebben az esetben közokiratba kell foglalni, és nem elegendő egy egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat, a közjegyzői okirat készítésénél pedig két ügyleti tanú közreműködésére van szükség, akik nem lehetnek a bank alkalmazottai – mondta a Sopron Bank marketing asszisztense. Jelenleg húsz bankfiókkal rendelkeznek, melyeknek körülbelül 70 %-a akadálymentesített. Ahol ez még nem megoldott, ott a fiók dolgozói segítenek a bejutásban.

CIB Bank

A CIB Bank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy fogyatékkal élő ügyfelek a lehető legkényelmesebb tudják intézni mindennapi pénzügyeiket. Programja keretében egyre több bankfiók került átalakításra, országos szinten jelenleg csaknem 100 mozgássérültek számára akadálymentesített fiók működik, s további átalakítások eredményeképpen újabb egységek lesznek kerekesszékkel is könnyen elérhetők. A bank honlapján a bankfiókok elérhetősége mellett ikon jelzi az akadálymentes bejutási lehetőséget, illetve hogy akadálymentesített-e a bankjegykiadó automata. Hallássérült, siket ügyfelek számára Budapesten lehetőség van jeltolmács munkatárs igénybe vételére.

Pénztári, és ATM-ből történő készpénzfelvétel esetén a bank munkatársai készséggel segítenek a látás- vagy mozgássérült ügyfeleknek. A biztonsági őr külön kérés nélkül segít nemcsak a látás-, hallás- vagy mozgássérült ügyfeleknek, hanem minden olyan ügyfélnek, akiről úgy tűnik, hogy nem biztos abban, melyik pénztárnál, vagy melyik partnerpultnál mikor kerül sorra. Lakásvásárlási hitelszerződés megkötése közjegyző által készített meghatalmazás alapján a látó meghatalmazott(ak), tanúk közreműködésével történik. A közjegyzői okiratba történő foglalás pedig a vonatkozó szerződés felolvasását követően kerül aláírásra. A mozgáskorlátozott ügyfeleknek a nyitvatartási idő alatt a munkatársak tudnak segíteni, ha szükséges akár teherszállításhoz rendszeresített rámpa használatával – tudtuk meg a CIB Bank vezető sajtókapcsolati szakértőjétől.

MKB Bank: minden bankfiók akadálymentesített

Az MKB Bank pénztárainál minden látássérült ügyfél minden segítséget megkap a banki ügyintézőktől. Az ATM-ek billentyűzete Braille jelekkel ellátott, így a PIN kódot a látássérült ügyfelek segítség nélkül is meg tudják adni. Ezt követően a banki ügyintéző segít a megfelelő összeg kiválasztásában vagy az egyéb műveletekben. A biztonságos ügyintézést naplózással, logolással és videó rögzítéssel is garantáljuk, ami utóbb visszakereshető. Tapasztalataink szerint nem javasolt az ATM-ek “alkalmi segítőtárssal” történő felkeresése: előfordulhat, hogy magukat segítőkésznek feltüntető személyek csalárd magatartást tanúsítanak a kiszolgáltatottakkal szemben – mondta az MKB Bank Marketing és Kommunikációs Igazgatóságának szakterület-vezetője.

Hitelszerződés esetén a szerződés megkötésére kétoldalú közjegyzői okiratban kerül sor, melynek során a közjegyző – mint banktól független személy – a szerződés szövegét felolvassa és el is magyarázza az ügyfélnek. A 82 MKB bankfiók mindegyike akadálymentesített a mozgáskorlátozottak számára. Vagy eleve olyan a kialakítás, hogy a kerekesszékkel be lehet gurulni, vagy lépcsőfelvonó üzemel, vagy pedig rendelkezésre áll egy lépcsőjáró szerkezet.

Budapest Bank

A Budapest Bank hangsúlyt fektet fogyatékkal élő ügyfeleinek kiszolgálására. A bankfiókokban dolgozó munkatársak külön figyelmet fordítanak arra, hogy a fogyatékkal élő ügyfelek akadálymentesen vehessék igénybe a bank szolgáltatásait – mindehhez technikai eszközöket, építészeti megoldásokat, valamint szükség esetén személyes segítséget is biztosítanak. Az ügyfelek még teljesebb körű kiszolgálása érdekében a bank folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. A vakok és gyengénlátók számára teljesen akadálymentes ATM-hálózat kialakításán folyamatosan dolgoznak a hálózat üzemeltetőjével. “Minden ügyfelünk a fiókba lépéskor, közvetlen személyes segítséget kaphat az ügyek intézéséhez. Amennyiben szükséges az ügyfél igényének megfelelően, a teljes fióki ügyintézés folyamán igénybe veheti a személyes segítséget” – tudtuk meg a Budapest Bank kommunikációs ügynökségétől.

Látássérült, írástudatlan illetve magyarul nem beszélő ügyfeleink esetében ügyleti tanút kérünk a lakásvásárlási hitelszerződés megkötéséhez, emellett a teljes kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaljuk. Ilyenkor a hitelesítő személy tanúsítja, hogy a szerződés tartalmát az ügyfél megértette – folytatták. A hitelbírálat feltételeiben és az ügyintézés egyéb lépéseiben nincs eltérés.

A bankfiókok száma (a Money+ központtal együtt) jelenleg 102, ennek 85%-a fizikailag teljes egészében akadálymentesített, a fennmaradó fiókokban, a hatóságokkal egyeztetve folyamatosan folyik az akadályok elhárítását célzó munka. Lépcsős akadály a fiókhálózat kevesebb, mint 5%-ában található, ezekben az egységekben úgynevezett lépcsőnjárók üzembe helyezését tervezik. Amíg ezek beállítására sor kerül a fióki kollégák – ahogy eddig is – minden esetben segítenek a mozgásban. Azokban a fiókokban, ahol “lépcsős” akadállyal találkoznak az ügyfelek, lehetőség szerint ideiglenes földszinti munkaállomással segítik a mozgáskorlátozottak és az idősek ügyintézését. Hogy fizethet be sárga csekket egy látás- vagy mozgáskorlátozott a postán?

Megkerestük a Magyar Posta Zrt. Kommunikációs Osztályát, a társaság képviseletében Hüse Marianna szóvivő válaszolt a kérdéseinkre.

Fogyatékosok jogai, akadálymentesítés a Magyar Posta Zrt. épületein

Magyarországon a fogyatékos személyek érdekeinek védelmét az 1998. évi XXVI., “a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról” szóló törvény biztosítja. A Magyar Posta Zrt. a postahivatalok akadálymentesítését mindig kiemelt feladatának tekintette, az építészeti és a műszaki feltételek teljes körű megteremtéséig is a legnagyobb figyelemmel szolgálja ki sérült ügyfeleit.

Látássérültek esélyegyenlőségének megteremtése

A Magyar Posta Zrt. a “Fehér bot napja” alkalmából 2009. október 15-én “200 éve született Louis Braille” elnevezésű alkalmi bélyeget bocsátott ki. Ugyanezen alkalommal együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Posta Zrt. és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége között, melyben a társaság vállalta, hogy a posta felújítások során kiemelt figyelmet fordít a látássérültek akadálymentes kiszolgálásának elősegítésére.

Ez a gyakorlatban elsősorban a látásukban korlátozottak számára is érzékelhető vezetősáv alkalmazását és a munkatársaink személyes segítségnyújtását jelenti. A vezetősáv kialakításának lényege, hogy az épületbe lépve egy olyan munkahelyhez irányítja a látássérült ügyfeleket, ahol soron kívüli kiszolgálásuk történik (ez a megoldás megtekinthető Székesfehérvár 1-es számú postahelyen). Ennek alapján esetükben az ügyfélhívó használata és az azzal kapcsolatban felmerülő nehézségek nem jelentkeznek.

Akadálymentesítés a postákon

A posták eltérő műszaki sajátosságai miatt nem lehet egyértelmű receptet adni arra az esetre, ha a postára való bejutás nehézséget okoz a mozgáskorlátozott ügyfélnek. Ilyen esetben személyes segítségnyújtásra van szükség, amely a pillanatnyi körülmények függvényében mind a jelenlevő ügyfelek, mind a posta dolgozói részéről megtehető. Minden eset egyedileg kezelendő. A speciális kiszolgálást igénylő ügyfelek ügyintézése általában soron kívül történik, kezelőink átérzik ebben a helyzetben lévő ügyfeleink sorsát, s emellett számos helyen jó gyakorlatok alakultak ki azzal, hogy egy-egy mozgás, látás, hallássérült ügyfél folyamatosan azonos postahelyen veszi igénybe a postai szolgáltatásokat.

Az akadálymentesítési program konkrét megvalósítása a Magyar Posta Zrt-nél 1999-től napjainkig

A Magyar Posta Zrt. épületállományának akadálymentes megközelítésére vonatkozó jogszabály által előírt feladattal kapcsolatban a társaság 1999. második félévében felmérte az elvégzendő építési munkákat. A postai szolgáltatóhelyek akadálymentesítése 2000-ben megkezdődött, de a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt az első években viszonylag kevés épület akadálymentesítése valósulhatott meg. A nagyarányú beruházások lebonyolítását 2004-2005 évre tervezték. Az épületek akadálymentesítése jellemzően építési engedélyhez kötött, önálló építési beruházás, az engedélyek beszerzése növeli/növelte a lebonyolítások időtartamát.

A 2004. évi kivitelezési munkákat segítette, hogy előzetesen már rendelkeztek jogerős építési engedélyekkel. 2005 év végére az akadálymentessé váló postai szolgáltató helyek száma jelentősen növekedett, összesen 703 darabra, majd egy évvel később újabb 79 db postával bővült a lista. 2007-ben a Magyar Posta Zrt. saját költségen oldotta meg 22 db posta akadálymentesítését, új postahely építéseknél, illetve rekonstrukciós munkák keretén belül. 2008-ban 12 posta akadálymentesítése történt meg, ezzel az akadálymentesített posták száma 816 db-ra nőtt. 2009-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jóváhagyta a Magyar Posta Zrt. által megvalósításra javasolt munkahelyteremtő intézkedéseket. Ezen belül önálló akadálymentesítési feladatok keretein belül újabb 167 db szolgáltatóhely akadálymentes megközelítésének kialakítása történhetett meg. Ez a program az engedélyeztetések elhúzódása miatt 2010-ben folytatódott, 10 db posta akadálymentesítését lehetővé téve. Az új építésű, illetve rekonstrukciós munkák kapcsán akadálymentesített postákkal együtt összesen 1000 db-ra nőtt az akadálymentesített posták száma, ami az összes posta 36 %-a.

Az utólagos akadálymentesítések során a követelményrendszer teljesítése nemegyszer az épület szerkezetébe való beavatkozással, az ezzel járó jelentős költségekkel, valamint hosszadalmas engedélyezési procedúrával párosul/párosult. Szép példaként említhető ebben a kategóriában a Debreceni Postás Üdülő, ahol az egész épület utólagos akadálymentesítése megtörtént, és amely elnyerte az “Év Akadálymentes Épülete 2009” pályázat építési nívódíját.

Összességében elmondható, hogy a Magyar Posta Zrt. mind a mozgáskorlátozottak, mind a látássérültek esetében tudatosan törekszik a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítására.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával járó adóelőny

A munkaerőpiac észrevehető átformálása és a törvényi szabályozások kiszolgálása egyaránt célja annak az összefogásnak, amelyet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási integrációjának elősegítésére hozott létre a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft., a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) és a DOWN Egyesület.

“Jelen pillanatban borzasztóan alacsony a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási aránya Magyarországon. Abban a pillanatban, ahogy ezt a foglalkoztatási százalékot növelni tudjuk, jól járnak a munka világába integráltak, mivel teljes értékű önfenntartó életet tudnak élni, jól járnak a munkaadók, mert nem kell évente közel egymillió forintnyi rehabilitációs járulékot fizetni, illetve munkabér támogatást is igényelhetnek, továbbá jó a társadalomnak, hiszen így kevesebbet kell költenie szociális juttatásokra, kifizetésekre. Egyszerűen mindenkinek érdeke, hogy ez működjön” – értékeli a magyarországi helyzetet Dobár Attila, a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.

Ennek ellenére jelentősen romlott az elmúlt években a fogyatékosok foglalkoztatási aránya a hazai munkaerő piacon, ezzel jelentős károkat okozva a társadalom és a gazdaság számára egyaránt. A tendencia megváltoztatásának érdekében a törvényi szabályozás rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezi azokat a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyeket, ahol a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya nem éri el legalább az 5%-ot. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke igen jelentős, hiszen a 964 500 forint, amely minden huszadik munkavállaló után fizetendő, már elgondolkodásra készteti az érintett munkaadókat.

Egy amerikai felmérés szerint kevesebb az internethasználó a fogyatékossággal élők körében A Pew Research Center friss felmérése szerint a fogyatékossággal élők körében lényegesen alacsonyabb az internethasználók aránya. A szakértők szerint a különbség a demográfiai tényezők kiszűrése esetén is jelentkezik.

A Pew 2010 szeptemberében lekérdezett felmérése szerint az amerikaiak 27%-a él olyan fogyatékossággal, amely a hétköznapokban is érezteti a hatását. Vannak köztük mozgás-, látás- és hallássérültek, valamint mentálisan és értelmileg akadályozott személyek is. A kutatók szerint a fogyatékossággal élőknek nehezebbek az anyagi körülményeik, gyakrabban ütköznek nehézségekbe az álláskeresés során, és a friss kutatás szerint az internetpenetráció mértéke is aggasztó mértékű körükben. Az adatok szerint az amerikaiak 2%-a él olyan fogyatékossággal, amely lehetetlenné teszi számára, hogy használja az internetet. Összességében a fogyatékosok 54%-a internethasználó, azonban a nem fogyatékos emberek körében ez az arány 81%, így az előbbiek csoportjában nagyon sokan maradnak ki korunk meghatározó, a társadalmi integrációt is segítő kommunikációs eszközéből.

Csak a statisztikai mutatókat nézve a fogyatékosok átlagosan idősebbek, alacsonyabban iskolázottak és kisebb jövedelemmel rendelkeznek, míg a rendszeres internethasználók demográfiai mutatóik szerint fiatalabbak, magasabban képzettek és magasabb jövedelműek. Első pillantásra így nem meglepő, hogy az előbbiek körében alacsonyabb az internethasználat, de a Pew kutatói szerint, ha a demográfiai változókat kiszűrik, a különbség akkor is megmarad.

A felmérés rávilágít arra is, nem csak önmagában az internetpenetráció, de a szélessávú hozzáférés is kisebb mértékű a fogyatékossággal élők körében. A lekérdezés szerint a fogyatékosok 41%-a rendelkezik gyors kapcsolattal otthonában, míg ez az arány a nem fogyatékosok körében 69%. Az adatok összhangban vannak egy 2009-es állami adatfelvétellel, amely szerint azon amerikaiak 39%-a, akiknek nincs otthon szélessávú hozzáférése, valamilyen formájú fogyatékossággal él.

A kutatók szerint napjainkban igen komoly társadalmi hátrányt jelent, ha valakinek nincs szélessávú internethozzáférése. Felmérések szerint az amerikaiak 43%-a látja úgy, hogy a kapcsolat hiánya hátrányt jelent az álláskeresésben, 34% szerint nehezíti az egészségügyi információkhoz való hozzáférést. Mindeközben viszont a szélessávú kapcsolattal rendelkezők nagyobb arányban osztják meg egymással különböző fórumokon egészségügyi tapasztalataikat, ezzel is segítve egymást a problémáik, gondjaik kezelésében.

Forrás:
Pénzcentrum.hu

Share This

Share this post with your friends!