|
Gyergyói Ildikó |
|
|
|
|
|
Huszonkét évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy a magyar civil társadalom igazán vágyik egy olyan orgánumra, amely időről-időre beszámol az alapítványok, egyesületek életéről, ezért hosszú éveken át szerkesztettem a Kurázsi című magazint. 1996 karácsonyán már egy másik lap megjelentéért voltam felelős. Ez volt a Flaszter, amelyet a fővárosban és hazánk további tizenegy városában a hajléktalanok árusítottak. De nem csak hajléktalanokkal hozott össze a sors. Munkám során voltam napi kapcsolatban állami gondozott fiúkkal, lányokkal. Bejártam hozzájuk a javító intézetbe csakúgy, mintahogyan a börtön falai között is foglalkoztam szabadulás előtt álló fiatal férfiakkal. Szakmám szerint népművelő, éveim száma szerint lassan idős vagyok. Most így 51 évesen – szemtanújaként számos felemelő és lesújtó emberi történetnek – azzal a reménnyel invitálom önöket a programunkba, hogy valódi szívet melengető történeteket élhetünk meg az elkövetkező tíz hónapban együtt. |
|
|
|