Telefon: 22-318-700, 30-938-5665, e-mail: larke.info2003@gmail.com, ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00

EU fogyatékosságügyi stratégia – A mozgás szabadsága és tisztességes lakhatáshoz való jog

2021.04.12., hétfő. | Friss hírek

Mennyiben érvényesül a mozgás szabadsága mint uniós alapjog egy fogyatékossággal élő EU-polgár esetében? Lehet-e a mai Magyarországon akadálymentesen szavazni? Hogyan teszi lehetővé az Európai Unió, hogy a fogyatékossággal élő személy megválaszthassa, kivel, hol és hogyan szeretne élni?

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

Előző cikkünkben áttekintettük, mit tesz az Európai Unió az akadálymentesség elősegítéséért. Jelen cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan gyakorolhatjuk fogyatékossággal élőként EU-polgári jogainkat, és a tisztességes életminőséghez és az önálló élethez való jogról is szó esik.

Európai fogyatékossági igazolvány – 8 országban zajlanak a kísérletek
Az Európai Unió egyik alapszabadsága, a mozgás szabadsága és a tartózkodási hely szabad megválasztása elvben minden EU-polgárt egyenlően megillet. Ezzel szemben a gyakorlat az érzékszervi fogyatékossággal élő polgárok esetében korántsem egységes. A tagállami hatóságok vagy érdekvédelmi szervezetek által kibocsátott igazolványok egy másik tagállamban nehezen, vagy épp egyáltalán nem érvényesíthetőek, így az érintettek a másik tagállamban sok kedvezménytől és életminőséget javító szolgáltatástól elesnek. Ilyen kedvezmények és szolgáltatások például az utazási díjkedvezmény, a kerekesszékesek számára a vonatokon használt emelőberendezés ingyenes használata, a hallássérülteknek nyújtható jeltolmács-szolgáltatás vagy a személyi asszisztencia.

Jelenleg is folyik egy kísérleti projekt, amely a kölcsönös elismerés elvén alapulva vizsgálja, hogy egy egységes fogyatékossági igazolvány mennyire segítheti elő, hogy az érintettek egy másik tagállamban is ugyanúgy igénybe vehessék az ottani kedvezményeket és szolgáltatásokat, mint az adott tagállam fogyatékossággal élő állampolgárai. Ennek a projektnek, valamint az egységes európai parkolási igazolvány bevezetésének tapasztalatain alapulva az Európai Bizottság 2023 végéig szeretne egy egységes európai fogyatékossági kártyát kibocsátani, amelyet a tagállamok kölcsönösen elismernek annak érdekében, hogy az EU fogyatékossággal élő állampolgárai ne legyenek többé kizárva alapvető uniós jogaik gyakorlásából.

Állampolgári kötelességek teljesítése – részvétel a demokráciában
Habár a fogyatékosügyi ENSZ-egyezmény egyértelműen leírja, hogy a fogyatékossággal élő állampolgárok is azonos feltételekkel és esélyekkel jogosultak részt venni a választásokon, akár mint választók, akár mint jelöltek, egyes EU-tagállamokban a mai napig sem alkották meg az akadálymentes szavazás alapvető szabályait.

Annak érdekében, hogy a jelenleg ebből a jogból fogyatékossága vagy mentális egészsége okán kizárt 800.000 EU-polgár is egyenlő esélyekkel vehessen részt legalább az uniós választásokon, az Európai Bizottság felméri a főbb akadályozó tényezőket, és részint a felmérés, részint pedig a 2019-es EP-választásokról szóló jelentés eredményeire figyelemmel – javaslatot nyújt a tagállamoknak egy átláthatóbb, egységesebb választási eljárási keretrendszer megalkotására. Azért ad csak javaslatot, mert a választások lebonyolítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, és az Európai Uniónak nincs joga kötelező jelleggel szabályt alkotni e körben.

A Bizottság ezenkívül:

– együttműködik a tagállamokkal az európai választási együttműködési hálózat keretében a teljes körű választási részvétel és az európai választásoknak az alulreprezentált polgárok, köztük a fogyatékossággal élő polgárok (mind szavazóként, mind jelöltként) számára biztosított akadálymentességének támogatása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon gyakorolhassák politikai jogaikat,

– 2022-ben a demokráciára vonatkozó cselekvési tervben bejelentett, választásokról szóló magas szintű rendezvény keretében megvitatja az inkluzív demokráciával kapcsolatos gyakorlatokat azzal a céllal, hogy a jelöltlisták tükrözzék társadalmaink sokszínűségét,

– 2023-ban ennek alapján és az európai választási együttműködési hálózat keretében a tagállamokkal szoros együttműködésben útmutatót készít a fogyatékossággal élő polgárok választási folyamatban való részvételére vonatkozó helyes választási gyakorlatról,

– az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben előirányzott, az elektronikus szavazásról szóló gyűjteményben foglalkozik a fogyatékossággal élő polgárok igényeivel,

– támogatja az inkluzív demokratikus részvételt, többek között a fogyatékossággal élő személyek esetében is, az új „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program révén.

Önálló élet, választás a lakhatás tekintetében
Az önálló életvitel, a minőségi szociális és foglalkoztatási szolgáltatások, az akadálymentes és befogadó lakhatás, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel, a megfelelő szociális védelem és a megerősített szociális gazdaság elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden fogyatékossággal élő személy tisztességes életet élhessen.

Az Európai Unióban több mint hárommillió fogyatékossággal élő gyermek és felnőtt lakik speciális otthonokban. A fogyatékossággal élő EU-polgárok 50%-a áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, míg a nem fogyatékossággal élőknek csupán 25%-a van munka nélkül. A fogyatékossággal élő EU-polgárok 37,6%-a számít inaktívnak, míg a nem fogyatékossággal élők esetében ez az arány csak 17,6%. Ebből következően a fogyatékossággal élő EU-polgárok 28%-át fenyegeti szegénység, míg ez az arány a nem fogyatékossággal élő polgárok esetében 18%.

Az Európai Unió célja, hogy ahogy mindenki, úgy a fogyatékossággal élők is megválaszthassák, hol, kivel, milyen körülmények között kívánnak lakni, élni. Sajnos ma a családok elégtelen támogatási rendszere, a személyi segítségnyújtás hiánya és a nem megfelelő közösségi alapú szolgáltatások okán rengeteg fogyatékossággal élő gyermek és felnőtt kényszerül speciális lakóotthonokban élni. Részint mivel a hosszú távú bentlakási szolgáltatást nyújtó intézmények finanszírozási forrásai jelentős részben lecsökkentek, részben pedig, mivel a Covid-19 vírus a legyengült immunrendszerű bentlakókra különösen nagy kockázatot jelent, az intézményekben élő emberek és a velük dolgozó szakemberek új kihívásokkal szembesültek a meglévőek mellett. Az ágazatban előforduló szolgáltatások minőségében jelentős különbség tapasztalható, akár egy-egy régión belül is.

A felgyorsult digitális átalakulás és a zöld átmenet is kínál lehetőségeket a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazított, helyszíni és távoli hozzáférésű szolgáltatások kialakítása terén, az információs és kommunikációs technológia (IKT), a mesterséges intelligencia és a robotika alkalmazásával. E technológiák hatékony alkalmazásához fel kell számolni a fogyatékossággal élő személyek előtt álló akadálymentességi gátakat, és be kell fektetni digitális készségeikbe.

Mit tesz ezért az EU?
Az Európai Bizottság 2023-ig iránymutatást fog adni, amelyben javaslatot tesz a tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és a közösségbe való beilleszkedésének javítására vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy hozzáférhető, támogatott lakhatásban éljenek a közösségben, vagy továbbra is otthon lakhassanak (ideértve a személyes segítségnyújtási rendszereket is).

A szociális szolgáltatások jelenlegi, önkéntes európai minőségi keretrendszerére alapozva a Európai Bizottság 2024-ig előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások keretrendszerét, hogy javítsa a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatásokat, és növelje a munkahelyek vonzerejét ezen a területen, többek között a szolgáltatók továbbképzése és átképzése révén.

A Bizottság az alábbiakra kéri fel a tagállamokat:

– az intézményi kitagolásra irányuló bevált gyakorlatok végrehajtása a mentális egészség területén és valamennyi fogyatékossággal élő személy tekintetében, beleértve a gyermekeket, az intézményi ellátásról a közösségi támogatást nyújtó szolgáltatásokra való áttérés megerősítése érdekében,

– az akadálymentes és a fogyatékossággal élő személyek – köztük az idős emberek – számára biztosított szociális lakhatás finanszírozásának előmozdítása és biztosítása, többek között a fogyatékossággal élő idősek számára, valamint a fogyatékossággal élő hajléktalanok előtt álló kihívások kezelése érdekében.

 

A következő rész tartalmából…

Áttekintjük, mit tesz az Európai Unió azért, hogy a fogyatékossággal élő személyek munkához jussanak, és hogy megtartsák meglévő munkájukat, és szó esik arról is, mi az az ésszerű alkalmazkodás, és mennyiben valósul ez meg a nyílt munkaerőpiaci és a védett munkahelyen. Maradjanak velünk!

Velegi Dorottya

jogi munkatárs

Forrás: MVGYOSZ.HU

Share This

Share this post with your friends!