Telefon: 22-318-700, 30-938-5665, e-mail: larke.info2003@gmail.com, ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9.00-17.00, péntek: 9.00-13.00

A fény túlsó oldalán…” – Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE), Székhely / iroda: 8000 Székesfehérvár, Jancsár utca 11. Adószám: 18494967-1-07
LÁRKE logo

Az MVGYOSZ is tiltakozott az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztása ellen

2020.11.17., kedd. | Friss hírek

A napokban került nyilvánosságra az egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló T/13631 számú törvényjavaslat.

A tervezet alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-jétől nem a jelenlegi formában, a rá vonatkozó eljárási rend alapján működne tovább, hanem az alapvető jogok biztosának hivatalán belül, ún. elkülönült szervezeti egységként folytatná tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy mindazon feladatok – tipikusan ilyenek pl. a hátrányos megkülönböztetésen alapuló egyenlő bánásmód megsértése ügyében folytatott eljárások, döntéshozatal –, amelyekkel kapcsolatban eddig az Egyenlő Bánásmód Hatóság járt el, a jövőben az alapvető jogok biztosának feladataivá válnak.

Az autonóm államigazgatási szervként működő, senki által nem utasítható  Egyenlő Bánásmód Hatóság eddig az élet szinte minden területén, így állami, önkormányzati szervek, adott esetben pedig piaci szereplők vonatkozásában is vizsgálta, ahol pedig arra volt szükség, szankcionálta az egyenlő bánásmód követelményének megsértését akár kérelemre induló, akár hivatalból folytatott eljárás keretében.

A hatóság a létrejötte óta eltelt tizenöt év alatt számos esetben folytatott eljárást és hozott megalapozott, szakszerű döntést fogyatékos embereket ért diszkriminációval kapcsolatos ügyekben is.

A törvényjavaslat ellen a fogyatékos emberek érdekképviseletét ellátó nagyobb országos szervezetek közös dokumentumban, emellett némely szervezet – köztük az MVGYOSZ  is – még külön megfogalmazott beadvánnyal is tiltakozott, kérve a javaslat elvetését, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság jelenlegi formában való működésének biztosítását.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladat- és hatásköre eddig kizárólag a hátrányos megkülönböztetés, vagy más okból bekövetkezett egyenlő bánásmód megsértésének vizsgálatára, szankcionálására terjedt ki, e tárgyban jogsérelem esetén végrehajtás útján kikényszeríthető döntéseket is hozhatott.  Az alapvető jogok biztosa ezzel szemben számos alapjogot érintő területtel foglalkozik, ugyanakkor hatósági döntéseket nem hoz, kizárólag ajánlásokat adhat ki. A tiltakozást megfogalmazó szervezetek – a szakmaiság szempontjából – több okból is aggályosnak tartják a hatósági jogkörben eljáró intézménynek egy teljesen más módon működő szervezetbe történő beolvasztását.

Ennek egyik veszélye, hogy az új szervezeti struktúrában a számos egyéb feladat mellett az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálatára irányuló figyelem csökken, ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy az érintettek kevésbé bízhatnak a jogérvényesítés e formájának hatékonyságában.

A tiltakozást megfogalmazó szervezetek szerint félő, hogy a megnövekedett mennyiségű, egymástól jelentősen különböző feladatok miatt megnehezül az ombudsman működésének átláthatósága, esetleg hatásköri problémák is kialakulhatnak. A hatósági jogkörrel rendelkező Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztása az ilyen tevékenységet eddig egyáltalán nem folytató ombudsmani rendszerbe a tiltakozás megfogalmazói szerint azzal a nem várt következménnyel is járhat, hogy a jelenlegi szankciórendszer még abban az esetben is kiüresedik, ha az továbbra is a törvény része marad, azonban bizonyos elemei adott esetben elsikkadhatnak, mert  ritkábban alkalmazzák őket, vagy ami még rosszabb: a legerősebb szankciókat (pénzbírság, a határozat nyilvánosságra hozatala) idővel kiveszik a törvényből, mintegy idomulva az ombudsmani rendszer sajátosságaihoz.

Érdemes szót ejteni arról is, hogy ez idő szerint még egyáltalán nem tisztázott, hogyan illeszkedik majd az új feladat az ombudsmani hivatal költségvetésébe, továbbá, mennyi plusz forrás áll rendelkezésére az alapvető jogok biztosának ezen új hatáskör gyakorlásához. Az pedig, hogy az új rendelkezések ilyen rövid idő alatt lépnek hatályba, már most is érzékelhető hátrányt okozhat az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfeleinek, hiszen a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyeket fel kell majd függeszteni, és ez a gyorsan végrehajtott változás egyéb eljárási anomáliákkal is járhat.

Mindezek alapján a tiltakozásukat kifejező szervezetek azon véleményüknek adtak hangot, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése, hatásköreinek az alapvető jogok biztosa általi átvétele rendkívül elhibázott lépés, az nem szolgálja az egyenlő bánásmód követelményének hatékony magyarországi érvényesülését.

 

  1. november 16.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

 

Forrás: MVGYOSZ.HU

Share This

Share this post with your friends!