Telefon: 22-318-700, e-mail: larke.info2003@gmail.com, ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

2012.11.10., szombat. | Jogi tudnivalók

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

7. §


8. §

Az Ebktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„15. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatti közigazgatási hatósági eljárást a hatóság, vagy a külön törvény alapján erre hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv (a továbbiakban: más közigazgatási szerv) folytatja le.

(2) A hatóság az ügyfél, illetőleg a társadalmi és érdekképviseletei szervezet kérelme alapján, illetőleg hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a 4. § a)-d) pontjaiban meghatározott szervek általi megsértésével kapcsolatban, ha az adott ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás.

(3) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

(4) A hatóság más közigazgatási szervet, illetve más közigazgatási szerv a hatóságot az (1) bekezdés szerinti eljárás megindításáról, valamint az eljárást lezáró döntéséről a döntés egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.

(6) A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.”

9. §

Az Ebktv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy más közigazgatási szerv ugyanazon ügyben eljárását a bíróság jogerős határozatának kézhezvételéig felfüggeszti, és az erről szóló végzést a bíróságnak megküldi.

(2) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt hozott jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő közigazgatási szervnek megküldi.

(3) Ha a hatóság vagy más közigazgatási szerv eljárását az (1) bekezdés alkalmazásával függesztette fel, a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.

(4) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon ügyben
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.”

10. §

Az Ebktv. 16. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését]

„c) diszkriminációs bírságot szabhat ki,
d) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét.”

11. §

(1) Az Ebktv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hatóság határozata ellen méltányossági kérelem benyújtásának nincs helye.”

(2) Az Ebktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben, illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.”

12. §

Az Ebktv. a következő 17/A-17/C. §-okkal és az azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület

17/A. § (1) A hatóság a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti.

(2) A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feladatainak ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek – a hatóság vezetőjének megkeresésére történő – értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása során nem köti.

(3) A 14. § (1) bekezdésének c)-e) és h)-j) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges.

(4) A testület tagjai számára – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – a hatóság vezetője a hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.

17/B. § (1) A testület három tagjának felkérésére a hatóság felügyeletét ellátó miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügy-miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a hatóság felügyeletét ellátó miniszter és az igazságügy-miniszter az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes egyeztetést folytat.

(2) A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik.

(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben
a) országgyűlési képviselő,
b) a Kormány tagja, politikai államtitkár, vagy
c) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője
volt.

(4) A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.

(5) A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a tisztségéről lemond,
b) a megbízatási időtartam letelik,
c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d) meghal.

(6) A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon tagját,
a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,
b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget testületi tagságból eredő feladatainak,
c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította,
d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(7) A (6) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(8) A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül kell javaslatot tenni az új tag személyére.

(9) A testület elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező, a testület többi tagja havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap háromszorosával megegyező tiszteletdíjra jogosult.

(10) A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.

17/C. § (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.

(2) A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(5) A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.”

13.§

Az Ebktv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával eljárást indíthat.”

14. §

Az Ebktv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a fogyatékos személyek közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését és az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről is.”

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 7-14.§-a 2005. november 1-jén lép hatályba.

(3) 2006. január 1-jén a Fot. 29. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(4) 2005. november 1-jén hatályát veszti az Ebktv.
a) 14. §-ának (3) bekezdése,
b) 16. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdésének második mondata,
c) 31.-34.§-a,
d) 35. §-ában az „- a Programban meghatározott célokkal összhangban -” szövegrész, valamint
e) 63. §-ának (4)-(5) bekezdése.

(5) 2005. november 1-jén az Ebktv.

a) 8. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban” szövegrész helyébe a „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne” szövegrész,

b) 13. §-ának (1) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásmód Hatóság” szövegrész,

c) 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „indít” szövegrész helyébe az „indíthat” szövegrész,

d) IV. fejezetének „KÖZTÁRSASÁGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM” fejezetcíme helyébe az „ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV” fejezetcím,

e) 36. §-ában a „munkavállalót” szövegrész helyébe a „személyt” szövegrész lép.

Share This

Share this post with your friends!