A vakok és gyengénlátók munkaerőpiaci helyzetéről forgatott nemrégiben félórás filmet a Duna Televízió a Sorsváltó című magazinműsora számára. A filmet júliusban kétszer is levetítették. E műsorhoz kapcsolódott a Radiocafé „Humánfront” című adása, amely egy teljes órát szentelt a látássérültek elhelyezkedési lehetőségeinek és gondjainak.
Mind a tv-, mind a rádióműsorban megszólalt dr. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke és dr. Varga Szabolcs jogász, aki aktív korú munkavállalóként maga is érintett a kérdésben.
Sajnos, a látássérülteknek ma csak 10 százaléka tud dolgozni, pedig jóval többen szeretnének. Alapvető gond, hogy a munkaadók nem tudják, milyen kedvezményeket vehetnek igénybe, ha látásfogyatékos embert foglalkoztatnak.
Régen, a rendszerváltás előtt, léteztek úgynevezett preferált, a vakok számára fenntartott munkakörök. Ilyen volt például a telefon-alközpontkezelői foglalkozás.
Ez mára megszűnt, s az is gondot jelent napjainkban, hogy a jogi szabályozás a megváltozott munkaképességűek számára – a bértámogatást kivéve – egységes támogatási rendszert ír elő. Márpedig ha a munkaadó ugyanazt a kedvezményt kapja a kevésbé csökkent munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén, mint a súlyosan fogyatékos személy alkalmazása esetén, nyilván a kevésbé rokkant embert veszi fel dolgozni.
A látássérülteknek naponta kell bizonyítaniuk egészséges társaik előtt, hogy egy minimális segítséggel ők is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint látó társaik.
Dr. Szőke László elnök szerint fontos, hogy legyen piacuk azoknak a termékeknek, amiket látássérültek állítanak elő. A példamutatást pedig a közszférában kellene kezdeni.
Dr. Varga Szabolcs jelenleg animátorként dolgozik a Jövő Házában, az Ability Parkban. Szeretne a sorstársain is segíteni, jogászként pedig szívesen foglalkozna kábítószerfüggő fiatalokkal, akiknek jogi tanácsadást tartana. Neki az a véleménye, hogy irányított képzéssel lehetne a vak és gyengénlátó emberek továbbtanulását segíteni. Hogy ne válasszanak olyan szakmát, ahol már túlképzés van és ezért szinte lehetetlen elhelyezkedni. A vak embereknek a saját példájukkal kell
meggyőzniük a munkaadókat, hogy érdemes látássérülteket foglalkoztatniuk.
A Duna tv filmjében az MVGYOSZ érdekvédelmi vezetőjeként és a Látótér projekt menedzsereként megszólalt Kroll Zsuzsanna is. Kiemelte, hogy a Szövetség maga is sokat tesz a látássérültek képzése, foglalkoztatása érdekében. Ezért indult közel egy évvel ezelőtt a nonprofit menedzserképzés a Szövetség székházában, amelyen 32-en szerezhetnek majd szakvégzettséget.
Szerencsére ma már nemcsak az egyszerű összeszerelési munka várja a látássérülteket, hanem a kvalifikált szellemi tevékenység is. Bár Magyarország messze van még attól az akadálymentesített, humánus képtől, amit a Duna tv brüsszeli riportfilmje tárt elénk, azért remélhetjük, hogy az esélyegyenlőségi év befejeződésével sem szűnik majd meg az a társadalmi szolidaritás és segítőkészség, amely napjainkban egyre inkább érezhető.
Garamvölgyi Annamária
Forrás: „Vakok Világa” 2007. október
