Telefon: 22-318-700, 30/598-3872, e-mail: larke.info2003@gmail.com, ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00

A közigazgatási eljárásokat érintő fontosabb változások

2020.03.16., hétfő. | Jogi tudnivalók

Tavaly év végén több, jelentős változásokat hozó ún. salátatörvényt is elfogadott a parlament, melyek részben már most is alkalmazandók, vagy hamarosan hatályba lépnek. Ezek közül ismertetjük az olvasóink számára legfontosabb jogszabályokat.

Az említett változások lényegében az egyfokú közigazgatási eljárások kialakítását, illetve az eljárások egyszerűsítését célozták.

 

Egyfokú eljárás

Az egyfokú közigazgatási eljárás kialakítása gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hivatal döntése (ami többnyire határozat, néha végzés) ellen most már fő szabályként nincs lehetőség fellebbezni, azaz másodfokú eljárást a hatóság – néhány kivételtől eltekintve – nem folytat le. Ennek következtében aki nem ért egyet az ügyében meghozott döntéssel, az közigazgatási per indításával közvetlenül a bíróságtól kérheti annak felülvizsgálatát.

Ez vonatkozik – egyebek mellett – a különféle ellátások ügyében hozott határozatokra is, legyen az akár fogyatékossági támogatás, nyugellátás, családtámogatási ellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, stb. ügyében született döntés.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy – a fellebbezéssel ellentétben – a keresetlevél előterjesztése általában nem befolyásolja a támadott döntés hatályosulását, azaz pl. egy ellátás megszüntetéséről rendelkező határozatot a keresetlevél benyújtása ellenére is végre kell hajtani, a folyósító szerv az ellátás folyósítását ilyenkor ténylegesen is megszünteti. Ebben az esetben megoldást jelenthet, ha az érintett a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg azonnali jogvédelem keretében a bíróságtól kéri a halasztó hatály elrendelését. Ez a példa szerinti esetben azt eredményezi, hogy a halasztó hatály engedélyezése esetén az ellátás megszüntetése nem hajtható végre a bíróság döntéséig.

 

Megszűnnek a munkaügyi bíróságok

Március 31-étől megszűnnek az eddig a közigazgatási ügyekben eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ügyeiket azok a törvényszékek veszik át, amelyek közigazgatási kollégiummal rendelkeznek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a közigazgatási döntések elleni perben az elsőfokú eljárást április 1-jétől – illetékességtől függően – a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi vagy a Veszprémi Törvényszék folytatja le, a többi törvényszék közigazgatási perekben nem jár el.

Április 1-jétől a munkaügyi perekben is a törvényszékek járnak el első fokon, azonban ilyen esetben már nemcsak a fentebb felsorolt, hanem – illetékességtől függően – bármelyik törvényszék eljárhat.

 

Az eljárások egyszerűsítését célzó rendelkezések

Jó hír, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával az alanyi közgyógyellátásra jogosultság időtartama kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra jogosultság időtartama pedig egyről kettő évre nőtt, vagyis a jogosultság ismételt vizsgálatára csak ezen időszakok lejártát követően kerül sor.

A nyugdíjtörvény módosításával némileg egyszerűsödött a biztosított, illetve volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó nyilvántartásba bejelentett adatok egyeztetésére irányuló ún. egyeztetési eljárás. Mostantól ezt az eljárást a nyugdíjbiztosítási szerv hivatalból csak egy ízben, az érintett személy öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző három éven belül folytathatja le. A biztosított, illetve volt biztosított viszont ezután is kérelmezheti ilyen egyeztetési eljárás lefolytatását akár évente is.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása alapján, ha a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek állapota véglegesnek tekinthető, akkor 18 éves koráig újabb vizsgálat, illetve igazolás nélkül folyósítható vele összefüggésben folyamatosan a magasabb összegű családi pótlék.

Az Mmtv. alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évről tíz évre változott az az időtartam, amelyen belül a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az egészségi állapotra vonatkozó felülvizsgálatot már nem kell elvégeznie.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

 

Share This

Share this post with your friends!