A Braille-világkonferencián jártunk

2012.11.10., szombat | Nem-besorolt

Az Országos Elnökség megbízásából szeptember 27-30. között Lipcsében a Braille21 világkonferencián vettünk részt. Az ott szerzett tapasztalatokról szeretnénk önöknek átadni pár információt.

27-én a konferencia bevezetőjeként egy kiállítást tekinthettünk meg, amelyen főként pontírással kapcsolatos eszközöket és termékeket mutattak be.

Egy érdekesség volt, pl. az a Braille-tábla, amely máshogyan működik, mint az eddigi típusok. A tábla segítségével a betűket nem lefelé, hanem felfelé domborítjuk. Az írás balról jobbra halad, és nem kell tükörképben írni a betűket. A pontozó nem árszerű eszköz, hanem homorú végű szerszám, amivel az ablakok alsó részén levő kidomborodó pontokra kell rányomni a papírt. A tábla felső, ablakos része felhajtható, azonnal elolvashatjuk, amit írtunk, majd a felső rész visszahajtása után folytatni lehet az írást.

Láttunk többféle méretben mechanikus és elektronikus pontírógépeket is. Az utóbbi változat tárolni tudja a memóriájában a beírt szöveget, amit később ismét kinyomtathatunk.

A Braille-nyomtatók közül a svéd Index cég Braille boksz nevű eszköze érdemel említést, ami óránként 900 oldalt képes kinyomtatni, és nagyon jó zajszigeteléssel rendelkezik.

Megtekinthettünk Braille-billentyűzeteket is a kiállításon. A spanyol vakok szövetsége standjánál azt a Bluetype klaviatúrát néztük meg, ami egyaránt képes vezetékes és Bluetooth kapcsolatra is. Az ára viszonylag alacsony. Érdekes volt még a Braille pen12 nevű lengyel Braille-billentyűzet is, amibe egy 12 karakteres Braille-kijelzőt is beépítettek. Bluetooth kapcsolattal ez az eszköz is csatlakoztatható mobiltelefonokhoz, Iphone-hoz és laptopokhoz is, így nagyban megkönnyíti ezek használatát. Az eszköz ezer Euróba került.

Több cég standjánál Braille-kijelzők rendkívül sokféle változatát láthattuk. Az egysorosak közül volt 20-80 cellás Braille-sor, de megtekinthettünk olyan irodai kiépítést is, ahol az alapkijelzőhöz több kiegészítő modul is kapcsolható, hogy egy időben több adatterületet is ellenőrizhessen a felhasználó.

Egy új technológia folytán egyes Braille-kijelzők érzékelik, hogy hol tart az olvasó ujj. Így akár az olvasással egy időben a kijelzőhöz csatlakoztatott számítógép auditív módon is elmondja az ujj alatt levő szöveget. Ez egyrészt praktikus a pontírás tanulásakor, hiszen a tanuló hallja, milyen betűt olvas éppen, így ellenőrizni tudja, hogy jól ismeri-e fel a Braille-betűket. Másrészt az ilyen kijelző idegen nyelvek tanulásakor is hasznos segítség lehet. Miközben a szavak leírt alakját az ujjunkkal olvassuk, egy időben hallhatjuk is a szavak kiejtését. Ezek a kijelzők automatikus sorváltásra képesek. Érzékelik, mikor ér az olvasó ujj a sor végére, és abban a pillanatban a kijelző áthelyezi a kurzort a következő sor elejére. Több órán keresztül tartó olvasáskor rendkívül hasznos lehet, mert nem kell mindig a kurzormozgató billentyűkkel sort váltani. Megtekinthettünk többsoros kijelzőket is. A HyperBraille nevű eszköz kijelző területe majdnem A4-es méretű. Egy bemutatón láthattunk rajta egy számítógép-képernyőnyi anyagot. Egyszerre több ablak volt tapintható, az aktuális ablak vastagabb vonallal volt határolva, és annak nevét is el lehetett olvasni. A tárgyalt kijelző érintőképernyős, a kijelzőn is lehetett ablakok között váltani. A kijelzőrész mellett kurzor- és egérmutató mozgató billentyűk és más parancsgombok is a használhatóságot segítik elő. A HyperBraille alkalmas domború képek, ábrák megjelenítésére is.

Érdekes volt az a mesekönyv, amelynek bal oldalán síkírásban lehet olvasni a mesét, jobb oldalon pedig egy-egy domború kép tapintható. Így a látó szülő, miközben olvassa a vak gyermekének a mesét, egy-egy, a mesével kapcsolatos kedves képet megmutathat a csemetéjének.

Láthattunk egy, az Euró azonosítására szolgáló műanyag lapocskát, amelynek segítségével mind az érmék, mind a papírpénzek azonosítása lehetséges. A lapocskán domború vonalak és Braille-feliratok nyújtanak ehhez segítséget.

Tetszett az a képeslap is, amelynek elején pontírásban az “Üdvözöljük önt Lipcsében” felirat szerepelt, és ugyanitt a város egy-egy épületének domború képe tapintható. A képeslap második és harmadik oldalára lehet pontírásban egyéni üdvözletet írni.

Megcsodálhattunk különböző eljárással készített domború képeket, ábrákat. A lipcsei Braille-könyvtár bemutatta a domború térképeit, amelyek háromféle formában kaphatók: domború (átlátszó műanyagból), sík (nagybetűs) és kombinált kivitelben (amelyben mindkettő egymás alatt van elhelyezve). Megrendeltünk egy német nyelvű Magyarország térképet, amelyen a folyók, a tavak, a megyehatárok, a főváros és a megyeszékhelyek találhatók. A neveket pontírású rövidítések azonosítják. A folyók rövidítései előtt nagybetűjel található, a városnév-rövidítések kisbetűsek, a megyék szintén, de hármas pont van utánuk. A térkép német nyelvtudás nélkül is jól használható. A kombinált térkép síkírású része hozzájárul ahhoz, hogy ha nem ismerünk fel valamit a domború térképen, látó segítséggel mégis azonosítani tudjuk.

A konferencián hat témára bontva 73 előadást hallgathattunk meg. Az alábbiakban ízelítőt szeretnénk adni egy-egy előadásból.

1. Oktatás és írásbeliség:

Egy projekt keretében fejlesztések történnek azzal kapcsolatban, hogy miként lehet Word dokumentumokban levő matematikai leírásokat egyre jobban pontírásba átkódolni és kinyomtatni.

Beszámolót hallottunk egy olyan európai uniós projektről, amely a vak gyermekek Braille-olvasásra való felkészítésével foglalkozik.

Egy munkacsoport olyan szoftvert fejleszt, ami játékos formában, interaktív módon segíti a Braille-írás megtanulását és alapfokú gyakorlását.

Elhangzott az egyik előadásban, hogy bár a beszédszintetizátorral való olvasás kevesebb erőfeszítést igényel az olvasótól, ezzel a módszerrel olvasás közben fontos információt hordozó tényezők háttérbe szorulnak, mint pl. a szöveg elrendezése (címek, alcímek, bekezdések stb.), központozás, helyesírás.

Egy norvég tapasztalat szerint kitűnően lehet tanítani pontírásra siket-vak embereket csoportos foglalkozás keretében. A tanulók pozitív hatással vannak egymásra, s így jól haladnak előre.

Információkat kaptunk arról is, hogy a VisionAustralia online zenei könyvtárat tart fenn, ahonnan a könyvtár tagjai Braille-kottákat tölthetnek le, amelyet vagy Braille-kijelzővel olvashatnak el, vagy kinyomtathatnak. Itt Braille-kottaszerkesztő szoftvert is fejlesztenek.

A Daisy könyv is segítséget nyújthat a pontírás tanulásában. A 2.02-es változat már tartalmaz Braille-fájlokat is.

A Braille-írást oktató tanárok keresik azokat a módszereket, amelyek azoknak a látássérülteknek nyújtanak segítséget, akik normál tanfolyamon nem tudták elsajátítani a pontírást.

Egy szép holland példáról is értesülhettünk. Az ottani szövetség munkatársai megfigyelték, hogy azért csökken a Braille-könyvek olvasottsága, mert a tagtársak gyakran nem tudják, milyen könyvekből választhatnának még. Ezért első lépésként összevonták a hangoskönyvtár és a Braille-könyvtár katalógusait. Az összevont katalógusban a tagtársak láthatták, hogy milyen értékes könyvek vannak még, amelyek nincsenek meg pontírásban. Önmaguk számára megrendelhetik pontírásban is az összevont katalógusban található hangoskönyveket. További lépésként a holland Braille-könyvtár szerződést kötött más országokban levő Braille-könyvtárakkal, így lehetővé vált a könyvtárak közötti kölcsönzés. Ezzel szintén nőtt a választék. Ezek a változtatások nagy lelkesedést váltottak ki az olvasók körében, így rövid idő alatt 66%-kal nőtt a kölcsönzött/vásárolt Braille-könyvek száma.

Egy előadó szerint a megfelelő tanulói környezet kialakításához használni kell a Braille-írást és a domború képeket. Ennek a két információs formának olyan szoros kapcsolatban kell lennie egymással, mint egy ikerpárnak. Ez a társítás nagyban segítheti a vak embereket a körülöttük lévő világ megismerésében.

2. Szakképzés, munkalehetőségek, élethosszig tartó tanulás:

 Németországban az ügyvédek eredményesen használják a pontírást a tárgyalásokra való felkészülésben és a részvétel folyamán. A Braille abban nyújt nekik segítséget, hogy miközben figyelnek a tárgyalásra, jegyzeteikben megkereshetik a szükséges információkat. A pontírás segítségével teljes mértékben képesek ellátni a munkájukat.

Világszerte sok vak ember dolgozik bankokban, információs pultokban, kiskereskedelmi egységekben, call-centerekben, értékpapír-irodákban (részvényügynökségek), valamint a telemarketing, a jogi és biztosítási ügyek területein.

Ők a vevőkkel vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás közben számtalan módon használják a pontírást. Hasznos számukra, hogy miközben beszélnek a vevőkkel, a Braille-jegyzeteikből fontos információkat kereshetnek ki.

Számítástechnikát oktató tanárok azt tapasztalják, hogy sokkal hatékonyabb a munkájuk akkor, ha a szintetizált beszéd mellett Braille-könyveket, tapintható ábrákat, Braille-kijelzőt is használnak.

Egy másik előadó is megerősítette, hogy Braille-kijelzővel felszerelt számítógéppel jobban lehet dolgozni, mint olyan géppel, amelyen csak beszédszintetizátor van a képernyőolvasóhoz csatlakoztatva. A Braille-kijelző nagy segítséget nyújt irodalmi munkához, nagyon hasznos a leírt szövegek módosításakor, különböző szövegrészek áthelyezésekor. A pontírás használata hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk jobban fogalmazni, és jó legyen a helyesírásunk. Mindez nagyon fontos a munkavállaláshoz.

Ha a vak emberek a számítástechnikai lehetőségeket a pontírással együtt használják a munkájukban, akkor hatékonyabban végzik el a feladatukat, s így alkalmasabbak lesznek a munkavállalásra.

Az úgynevezett Rfid címkék praktikusságát is bemutatták. A Multimédiás prezentáció készítésekor például fémlapra helyeznek egy Braille-írásos lapot, amelyen az előadó vázlata található. A vázlat egy-egy pontjához helyeznek mágneses Rfid címkéket. Amikor a szónok az előadás megtartása közben odaér egy ilyen címkéhez, egy speciális tollal megérinti azt. Ekkor a címkéhez vezeték nélkül kapcsolódó számítógépen elindul egy előre meghatározott folyamat. Megjelenik egy kép, elindul egy videólejátszás stb. Az előadó a pontírásos vázlat és az Rfid címkék segítségével rugalmasan tud mozogni az anyagban.

Sokat segíthetnek ezek a címkék egy Braille-könyvtáros munkájában is. Rfid címkéket helyeznek a Braille-könyvekre, és a könyvtár katalógusát rögzítik egy számítógépes szoftverbe. Miután a könyvtáros megtalál egy könyvet a szoftverben, egy speciális tollal elindul azt megkeresni a polcok között. A speciális toll irányítja, és abban a pillanatban jelez, amikor a könyvtáros a könyvhöz ér.

3. Kutatás és fejlesztés:

A Daisy-konzorcium kutatásokat végez azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne még jobban felhasználni a pontírást az információszerzésben.

(DaisyPipeline 2 projekt)

Vezető Braille-kijelző-fejlesztő cégek dolgoznak egy olyan közös alaprendszeren, amely egységesítené, megkönynyítené a képernyőolvasó szoftverek számára a különféle gyártmányú kijelzők kezelését.

Angliában arról folytattak vizsgálatot, hogy miként dolgoznak a felhasználók a Braille-kijelzőkkel. Felmérték, milyen típusú információkat tudnak a felhasználók jól elérni ezekkel az eszközökkel, mit szeretnek, és mit nem szeretnek munka közben.

Akik Braille-kijelzőt és beszédszintetizátort is használnak, milyen esetben részesítik előnyben az egyiket vagy a másikat, mikor tartják hasznosnak egyszerre mindkettőt.

A kutatás eredményeit felhasználhatják a jövőben a Braille-kijelzők fejlesztésekor.

Az angol pontírás alkalmazásának országonként eltérő gyakorlatai léteznek. Törekvés van az egységesítésre. Egy előadás arról szólt, hogy hol tart ez a folyamat, és mit ért el eddig ez a kezdeményezés.

Fejlesztések történnek azzal kapcsolatban, hogy a Daisy könyveknek legyen pontírásba, azon belül rövidírásba lefordított része, aminek a segítségével a Braille-kijelzőn lehet követni az elhangzó szöveget. Tankönyveknél, tudományos munkáknál nagyon fontos, hogy Braille-írásban pontos leírást találjunk. Nagy előny ez képletek olvasásakor, egy-egy feladat elvégzésekor. Az olvasó – miközben rövidírásban olvassa a szöveget – teljesírásban is könnyedén kereshet benne. Ezzel a módszerrel még hasznosabbá lehet tenni a Daisy könyveket.

Német szakemberek olyan rendszert fejlesztenek, amellyel az optikai karakterfelismerő rendszereknél jobban feldolgozhatóvá válik a beszkennelt anyag. A rendszer táblázatokat, bonyolult formázási megoldásokat tartalmazó kiadványoknál igen hasznos. Általa gyorsabban, pontosabban lehet feldolgozni és pontírásba konvertálni a kiadványokat.

Elhangzott egy előadás a Noms projektről is, amelyben nanotechnológiára épülő Braille-kijelzőt fejlesztenek.

4. Az információhoz való hozzáférés javítása:

A WBU elnöke beszámolt arról, hogy folyamatos tárgyalások történnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével arról, hogy egy világméretű egyezménnyel tegyék lehetővé a szerzői jogok szabályozását, ily módon mi, vak emberek mindenhol szabadon hozzáférhessünk pontírásban vagy elektronikus formában az információkhoz.

Belgiumban egy munkacsoport a Braille-matematikai rendszeren dolgozik. Céljuk az, hogy egyre használhatóbbá alakítsák azt, és nemzetközileg egységessé tegyék. További céljuk, hogy ezt vak gyermekeket oktató látó tanárok is könnyedén elsajátíthassák.

5. A pontírás, mint az általános formatervezés része:

A gyógyszeres dobozok Braille-feliratozásával kapcsolatban elhangzott, hogy a pontmagasságot, a feliratok elrendezését és más, fontos szempontot a NBN-EN 15823-2010 szabvány határozza meg.

További szabványok létrehozása azért nehéz, mert a különböző országok eltérő pontkombinációkat használnak egy-egy betűre vagy jelre. De mégis szükségesek, annál is inkább, mert a gyógyszeres dobozokon kívül egyre több termékre kerül Braille-felirat, és liftekben, megállókban, vonatokon és más helyeken is egyre több Braille-információs táblát találunk, amelyek segítenek a tájékozódásban.

A pontírás a különböző termékeken nem csupán információ a vak emberek számára, hanem új lehetőségeket is rejt magában. A széles nyilvánosságban nagyobb érdeklődést kelthet a pontírás, ha a látók számára is különleges tapintásos élményt nyújt. Egy projekt keretében ennek a lehetőségeit keresik.

Egy másik projekt olyan Braille-írás kialakításán dolgozik, amely a síkíráshoz hasonlóan többféle betűtípust használna. Az írásmód több érzelem kifejezését szolgálhatná. Lenne nagyságbeli eltérés (a normál méretűnél nagyobb betűk), alaki eltérés (a pontok alakja lehetne négyzet vagy háromszög), anyagbeli eltérés (szilikon, fa, kis villanykörték, amelyek meleget is sugároznak, csempék a falon). Élményt adhatna egy-egy esetben elrendezésbeli változtatás is, pl. a jobbról balra való írás. Mindezt nem átlag nyomdai munkában alkalmaznák, hanem művészi megoldásokban. Az elképzelés a síkírás változatos megoldásaiból táplálkozik, hiszen a síkírásban gyakran fejeznek ki érzelmeket eltérő betűtípusú, színű és nagyságú szövegrészekkel, és bizonyos nyelvek írásai nem balról jobbra, hanem jobbról balra haladnak.

6. A pontírás szerepe a független életvitel kialakításában:

Angliai kutatók vizsgálják, milyen tényezők (életkor, betegségek, a tapintásos érzékelés fejletlensége) járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki felnőtt korban nem tudja megtanulni a pontírást, valamint módszereket dolgoznak ki a tapintással való érzékelés fejlesztésére. Ily módon hozzásegítik a felnőtt vak embereket a pontírás megtanulásához.

A szófiai vakok iskolája bemutatta, miként készítenek olyan tankönyveket, amelyekben domború képek és ábrák találhatók. Évek óta általánosan használnak domború grafikát különböző tudományokkal és művészetekkel foglalkozó könyvekben.

Az RNIB kutatást végez a Braille-felhasználók körében, amelyben többek között a következő kérdésekre keres választ: Milyen célok elérésére használják a pontírást? Milyen szinteken? Hogyan használják azt a másokkal való kommunikációban? Az idők során hogyan változtak a felhasználók szokásai és szükségletei? Hogyan vélekednek különböző pontírással kapcsolatos kérdésekben (a pontírás egységesítése, rövidírás és teljesírás használata, computer Braille használata stb.).

Elhangzott egy előadás a nemzeti Braille-bizottságok alapításának fontosságáról. Kérdésekre keresik a választ: Mi a Braille-bizottság szerepe? Kik legyenek a tagjai? Miért kell minden országban ilyen bizottságot létrehozni?

Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan online könyvtárak, ahonnan Braille-könyveket lehet letölteni. Ezek a könyvek Braille-kijelzővel olvashatók vagy kinyomtathatók.

Péntek délután került sor a lipcsei Braille-könyvtár meglátogatására, ahol nagy örömünkre bemutatták a nyomdai részt. A feldolgozási osztályon 10 korrektor dolgozik, öt látó és öt vak munkatárs. Párban, egymás tevékenységét segítik. Az előállítási részen a nyomtatás nagy példányszámú kiadványok esetében fémlemezről történik, két automata sajtóval. A kisebb példányszámú kiadványokat pedig Index 4×4-es gépekkel nyomtatják.

Külön részlegben gyártják a domború képeket. A képek közül voltak olyanok, amelyeket papírra nyomtatnak, vannak amelyeket pedig műanyagra. Itt tapinthattunk egy távol-keleti díszes épületről is egy domború képet. A műanyag térképek előállítása is a könyvtárban történik, a világ számtalan részéről láthatunk itt térképeket. Itt készítették el számunkra a kongresszus ideje alatt a cikk első részében említett Magyarország-térképet is.

A konferencia nagyon értékes volt, mert rendkívül sok ismeretet nyújtott számunkra. Szeretnénk ezeket a tapasztalatokat felhasználni majd a Braille-kultúra előmozdítása érdekében.

Péter Zsigmond, Varró Attila

Share This

Share this post with your friends!