Friss hírek

Segédeszköz bolt

Hol vásárolhatok jó minőségű fehérbotot?

Hol találok praktikus és hasznos ajándékot látássérült családtagomnak, barátomnak?

Hol szerezhetek be az önálló életvitelt megkönnyítő eszközöket idős ismerősömnek?

Hol válthatom ki a vényre felírt fehérbotot?

Hol találok olyan társasjátékot, mellyel látássérültek és látók együtt játszhatnak?

Milyen eszközök segítik a vak és gyengénlátó emberek önálló életvitelét?

 

Valamennyi kérdésre az MVGYOSZ ad választ.

 

Az MVGYOSZ segédeszközboltjában a siketvak emberek tapintó, a vak és aliglátó személyek tapintó és halló életmódjához használható gyógyászati és életvitelt segítő eszközöket, valamint a gyengénlátók számára nagybetűkkel, számokkal megtervezett és legyártott feliratozású műszaki cikkeket, könyveket lehet megvásárolni, bővebben

 

http://www.mvgyosz.hu/amit-adunk-hu/latasserulteknek-hu/seged-eszkozbolt/

 

GDPR

A LÁRKE GDPR szabályzata pdf formátumban a fenti hivatkozásról tölthető le.

Letölthető nyilatkozatok

Kérjük, aki ezt a LÁRKE honlapjának "Friss hírek" rovatában található cikket olvassa (hozzátartozó, élettárs, barát, szomszéd stb.) segítse látássérült tagtársunkat azzal, hogy felolvassa részére ezt a hasznos információkat tartalmazó kiadványunkat és mellékleteit, valamint nyújtson segítséget a nyilatkozatok kitöltésében és visszaküldésében is!

Bővebben: Letölthető nyilatkozatok

Alapszabály

“ A fény túlsó oldalán...” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

( egységes szerkezetbe foglalva a 2015. május 18. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva, amely módosítások dőlt betűvel kerültek megjelölésre )

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.Az Egyesület neve: “ A fény túlsó oldalán ...” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete

Rövid név:Látássérültek Regionális Egyesülete

Rövidített név: LARKE

1.2.Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Jancsár út 11.

1.3.Működési területe: Közép-Dunántúli Régió

1.4.Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. A Látássérültek

Regionális Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amely a

célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott

alapszabály szerint működik.

1.5.Az Egyesület jogi személy.

1.6.Az egyesület olyan közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös

szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi

támogatottsága kimutatható.

1.7.Az Egyesület jogi személy.

1.8.Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására

létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

1.9. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

1.10.Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére

1.11. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a

tagok részére nyereséget nem juttathat.

1.12. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2. Az Egyesület célja, a célját megvalósító eszköze

2.1.Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson

tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.

Következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül

szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Konkrétan: elsősorban a régióban élő látássérültek érdekeinek védelme és képviselete, életviteli nehézségeik és

problémáikkal kapcsolatos ügyek intézése.

a) Érdekvédelem ellátása a tagok számára., képviseli a látássérültek érdekeit más szervek eíötí, szükség

esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez.

b) Információs és tanácsadói szolgáltatás létrehozása, hogy a felmerülő igényeket központilag tudja az

egyesület koordinálni.

c) Kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel,

szervezetekkel, valamint a hazai és nemzetközi szakemberekkel.

d) Felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése.

e) Lehetőség szerint anyagi támogatás szervezése.

2.2.Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja: /2011. évi CLXXV.tv.2§.20.pontja szerint:

közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését

közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek

Egészségmegőrzés, szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

Kulturális tevékenység

Felnőttképzési tevékenység

2.

Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

(2011. évi CLXXV.tv.2§.19.pontja szerint:közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati

feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott

követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását,

valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;)

Egészségmegőrzés szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása:

A családok védelme és a családok jólétének erősítése , a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésnek

elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése 2011.évi

CCXI.tv. a családok védelméről 1§-6§.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások /ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 13.§(1). bek. 8.

Szociális ellátások biztosítása 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§(4). bek. 4.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 23.§(5). bek. 11.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:

Általános iskolai fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás , a többi gyermekkel tanulóval együtt nevelhető

oktatható, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelés-oktatása azoknak a

sajátos nevelési igényű gyermekeknek , tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása akik a többi

gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4 §.(1).a)-u)

Kulturális tevékenység:

közösségi kulturális hagyományok , értékek ápolásának /művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a

lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításnak támogatása , művészeti intézmények

/lakossági művészeti kezdeményezések , önszerveződések támogatása , művészeti intézmények /lakossági

művészeti kezdeményezések , önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a

művészeti értékek létrehozásnak megőrzésnek segítése.

1991. évi XX.tv. a helyi önkormányzatok és szerveik , a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális

alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről 121.§.a.) b.)

Kulturális szolgáltatás,kulturális örökség helyi védelme, helyi közművelődési tevékenység támogatása.

Felnőttképzési tevékenység, amelynek keretén belül meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját

képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott

képzettség megszerzésére , kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés , a

felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

2.3.E közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályhelyek írják elő:

Egészségmegőrzés, szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása:

2011.évi CCXI.tv. a családok védelméről 1§-6§.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások /ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 13.§(1). bek. 8.

Szociális ellátások biztosítása 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§(4). bek. 4.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 23.§(5). bek. 11.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4 §.(1).a)-u)

Kulturális tevékenység:

1991. évi XX.tv. a helyi önkormányzatok és szerveik , a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális

alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről 121.§.a.) b.)

Felnőttképzési tevékenység:

2001. évi CI.tv. a felnőttképzésről 3.§(2)bek. a.) b.) pont.

3.

3. EGYESÜLETI TAGSÁG, A TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.1.Az egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

a.)Az egyesület rendes tagja lehet az a látássérült személy, aki az alapszabályban meghatározott célkitűzések

megvalósításáért tevékeny részt vállal, és kitöltött belépési nyilatkozatában elfogadja az alapszabályt, és

kinyilvánítja csatlakozási szándékát.

b.)Különleges jogállású tag:

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, aki az egyesület

céljaival egyetért, adományaival, munkájával segíti az Egyesület tevékenységét, működését.

A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület

szerveinek ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3.2.)A tagfelvételi eljárás szabályai:

3.2.1.)Az egyesületi rendes tag felvételére, továbbá pártoló tagsági viszony elfogadására, a tagsági viszonyból

fakadó kötelezettségek elfogadására tett írásbeli belépési nyilatkozat alapján kerülhet sor, amelyet a

kérelmezőnek az egyesület elnöksége részére kell benyújtania.

3.2.2.)A tagfelvétel során a látássérült személyek közül gyengénlátónak minősül az a személy, akinek

látáscsökkenése a Maschke-táblázat szerint a 67 %-ot eléri, vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, az pedig,

akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vak személynek minősül.

3.2.3.)A látássérült személyt írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnökség veszi fel, és a

tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja. A

kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés

mértékéről vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a

fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

3.2.4.)A tagfelvétel a rendes-és pártoló tagság tekintetében az elnökség hatásköre. A tagfelvétel tárgyában a

kérelem benyújtását követő 30 napon belül elnökségi ülésen kell dönteni az általános határozathozatali szabályok

szerint. A döntésről a kérelmezőt írásban kell értesíteni a határozat meghozatalától számított 30 napon belül. A

tagfelvételt elutasító határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

3.3.Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, kizárással vagy a tagdíj fizetés elmulasztásával.

3.4.A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnöksége felé.

3.5.Tagkizárási eljárás:

3.5.1.A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az

egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha az Egyesület

céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető szándékos, felróható magatartást

3.5.2.A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal

érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő

vagy mentő körülmények ismertetésére.

3.5.3.A kizárási okot bármely egyesületi tag írásban jelzi az elnökség felé.

3.5.4.A kizárási eljárást az elnökség indítja meg a fentiekben meghatározott magatartás tudomásra jutásától

számított 30 napon belül.

Az elnökség a kizárási eljárás megindításától számított további 30 napon belül köteles az ügyet megtárgyalni és

határozni arról, hogy a meghallgatott tag védekezését és a bizonyítékokat mérlegelve a kizárási javaslat

közgyűlés elé terjesztését mellőzi, vagy a kizárásról történő döntéshozatalra összehívja – e a közgyűlést.

Ennek során a kizárással érintett tagot meg kell hallgatni. Ismertetni kell vele a terhére rótt magatartást,

lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését is előterjessze.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell jelölni a kifogásolt magatartást, a tag

védekezését, valamint meg kell jelölni mindkét fél részéről az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat.

Amennyiben az elnökség a kizárási javaslat közgyűlés elé terjesztését mellőzi, erről határozatot hoz, amely

határozatot közli a tagkizárással érintett taggal valamint a tagkizárási eljárást megindító taggal.

Amennyiben az elnökség a kizárási javaslatról határoz, úgy ezen határozat meghozatalától számított

60 napon belül köteles a közgyűlését összehívni és a kizárási eljárás anyagát valamint az elnökség javaslatát a

közgyűlés elé terjeszteni.

4.

A közgyűlés maga is vehet fel bizonyítást. A bizonyítékok mérlegelése alapján a Közgyűlés nyílt szavazással

hozza meg határozatát – a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint – melyben a kizárási eljárás

alá vont tagot felmenti vagy kizárja.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak

tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való

tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintettekkel közölni kell a határozat meghozatalától számított 30 napon

A kizárt tag kérheti a bíróságtól a kizárást kimondó határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat

jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

3.6.Tagdíj fizetési kötelezettség elmulasztása:

Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb

időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak

sorából. Az írásbeli felhívásnak tartalmaznia kell a tagdíj fizetés elmulasztásának jelen rendelkezésben

szabályozott jogkövetkezményeit.

3.7.A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

a.)Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését

érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag

személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.

Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá

köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott

konkrét programok végrehajtása érdekében.

Az egyesületi rendes tag tagdíja: 2015. december 31. napjáig 1.500,-ft/ év.

2016. január 1. napjától 2.000,- ft/év, amely tagdíjat készpénzben és egyösszegben az egyesület pénztárába vagy

pénzintézeti átutalás formájában az egyesület bankszámlájára, minden tárgyév március 31. napjáig köteles

b.)A pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választható. A pártoló

az Alapszabály reá vonatkozó szabályainak betartására köteles.

A pártoló tag vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni az egyesület részére, melynek összege megegyezik a

mindenkori rendes tagsági díj összegével, azaz

2015. december 31. napjáig: 1.500,-ft/ év, 2016. január 1. napjától 2.000,-ft./év.

A vagyoni hozzájárulás megfizetésének módja készpénzben és egyösszegben az egyesület pénztárába vagy

pénzintézeti átutalás formájában az egyesület bankszámlájára a pártoló tagsági jogviszonya keletkezéséről

történő írásbeli értesítés megküldését követő legkésőbb 30 napon belül.

c.)Valamennyi tag joga, hogy:

-részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében

megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megtegye, az egyesület egészének és

szerveinek működésével, és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez,

tisztségviselőihez kérdéseket intézzen, és azokra érdemi választ kapjon.

-igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

-az egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérje minden olyan esetben, amikor jog- vagy

érdeksérelem érte, illetve életkörülményei, szociális helyzete azt indokolttá teszi.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI : KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

4.1.Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több

mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden

tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább

15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést

kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

4.2.A meghívónak tartalmaznia kell: az egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének

megjelölését, az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt

témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4.3.A közgyűlés az ülését a székhelyén tartja.

5.

4.4.Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi

részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi

részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul

4.5.)A napirend kiegészítése

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a

napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni a kézhezvételtől számított 3 napon belül.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés összehívására

jogosult szerv vagy személy köteles értesíteni a tagokat a kiegészített napirendi javaslatokról ugyancsak a

kézhezvételtől számított 3 napon belül.

Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a

napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének

tárgyában feltéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés

megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.6.)Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A jelen pont szerinti rendelkezés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó

körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.7.)A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult

részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség

megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő

ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti -

határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél

órával később kell összehívni. Az eredeti közgyűlésre való meghívóban fel kell tüntetni a megismételt közgyűlés

körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától

függetlenül határozatképes a közgyűlés.

4.8. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –

elfogadása, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel

munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével,

a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más

egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése

l.) elnökségi döntés hiányában napirend kiegészítése tárgyában

m.) a tagkizárásról történő döntéshozatal

6.

4.9. )Határozathozatal:

a.)A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait nyílt szavazással, a határozatképesség

megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg.

b.)Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés)

kimondásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati

joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli

hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján

nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.10.) A szavazati jog gyakorlásának feltételei: A tag szavazati jogát személyesen köteles gyakorolni. Minden

tagot 1 szavazati jog illet meg.

A közgyűlésről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elhangzott nyilatkozatok

lényegét, a határozatokat. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza a jelenlévő tagok létszámát, a

tanácskozási joggal résztvevőket a határozatképesség megállapítását.

A határozatokra vonatkozóan rögzíteni kell a határozathozatal módját és a szavazatok, ellenszavazatok, illetve

tartózkodások számát és lehetőleg személyét. Bárki kérheti nyilatkozatának jegyzőkönyvbe foglalását. A

jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a 2 fő hitelesítő írják alá.

4.12.)A közgyűlés határozatainak kihirdetése: A határozatok kihirdetése a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán

történik valamint az egyesület www.larke.hu . elérési útvonalú honlapján.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a

határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

5. AZ ELNÖKSÉG (ÜGYVEZETŐ SZERV )

5.1.) A közgyűlés három tagból álló elnökséget választ az egyesület tagjai közül. Az Elnökség tagjai között van a

megválasztott elnök, elnökhelyettes és egy elnökségi tag.

5.2.)A közgyűlés az elnökség tagjait öt (5) évre választja.

5.3.)Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

5.4.)A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által

történő elfogadásával jön létre.

5.5.)Az elnökhelyettest az elnökség jogosult megválasztani tagjai közül titkos szavazással.

Az egyesület elnöke: Szokó Zsolt ( an.: Bencsik Margit ) 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 15. I/3. szám

Az egyesület alelnöke: Jakab Szilárd (an.: Göndör Kornélia ) 8053 Bodajk, Dózsa Gy. út 90. szám és

Az egyesület elnökségi tagja: Dömötörné Koskocsák Irén (an.: Bencze Irén )2400 Dunaújváros, Thököly út 55.

szám alatti lakosok.

5.6.)Az elnökség feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

7.

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe

nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők

megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e

törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés.

5.7.)A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához

szükséges körben nem korlátozták.

(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés

büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól

jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy

vezető tisztségviselője nem lehet.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a

vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(6)A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető

tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak

megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és

vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást

helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette

(7)A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet

előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.8.)A vezető tisztségviselő felelőssége

(1)A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a

szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

(2) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az

egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az

egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a

megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(3) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt

érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való

felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet

beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés

esetén nem alkalmazható.

5.9.)Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

8.

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Visszahívás: Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

Lemondás: A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy

közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy

megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(1)Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes.

(2)Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az

Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével keli meghívni úgy, hogy a meghívók, és az ülés napja

között legalább három nap időköznek kell lennie.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni

kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi

részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökségi ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha

valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag

(3)Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt,

szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség döntései a www.larke.hu honlapon

(4)Az Elnökség határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

(5)Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján

nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5/A) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(6)Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség

jelenlévő minden tagja.

(7)Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra

vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is)

érinthet a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt)napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként

feladva az érintettnek is megküldeni.

(8.) Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni,

mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők

(9.)Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

(10.)Az Elnökség határozatainak kihirdetése, nyilvánosságra hozatala a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán

történik valamint az egyesület www.larke.hu elérési útvonalú honlapján.

9.

(11..)Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli.

(12.)Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.

A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

6. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

6.1.Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az egyesületnél három tagú Felügyelő Bizottság működik. Az első

Felügyelő Bizottság tagjainak kijelölése három évre szól.

A Felügyelő bizottság testületként jár el. A Felügyelő bizottság elnökét és két tagját a továbbiakban az Egyesület

közgyűlése választja - öt év meghatározott időtartamra.

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A Felügyelő bizottság tagjai:

Katona János Károly (an.Fikus Etelka )1067. Budapest, Eötvös utca 22. félemelet 5. szám,

Erdélyi Miklósné sz.: Horváth Etel(an.:Pityer Mária)8000 Székesfehérvár, Aradi utca 87.szám és

Domokos Tamás(an.: Oncsák Mária )8000 Székesfehérvár,Nagyszombati utca 76.szám alatti lakosok.

6.2.)A Felügyelő Bizottság feladata

(1)A Felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi

határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

(2).A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető

tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a

közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3)Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai

jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre

(4)írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti

beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.

(5)ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

(6)ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.

(7) A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos

álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

(8) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető

tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját,

pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel

6.3.)A Felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

6.4.)A Felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést és az

elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő

esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az

intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

6.5.)Ha a Felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését

észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

6.6.)A Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából

össze kell hívni azon döntéshozó szervet amelynek munkájával összefüggésben merült fel a jogszabálysértés

vagy érdeksértés. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv

összehívására a felügyelő szerv is jogosult a z egyesületi szerv összehívására vonatkozó általános rendelkezések

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg,

a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

10.

6.7.)A felügyelőbizottság tagjával szembeni követelmények és kizáró okok

6.7.1.)A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége

ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

6.7.2.)Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll

fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

6.7.3.)Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.)a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó

szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) az egyesülettel, mint közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem

c) az egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a

létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6.7.3.)A Felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A

felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

6.7.4.)A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon

belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

6.7.5.)A törvényes, és korrekt ellenőrzés érdekében a bizottság tagjának választható olyan nem látássérült

személy is, aki rendelkezik kellő pénzügyi, illetve számviteli ismeretekkel a tisztség betöltéséhez, és

megválasztása nem ütközik alapszabályi, vagy más jogszabályon alapuló összeférhetetlenségi rendelkezésbe.

6.7.6.)Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja.

6.8.A felügyelőbizottság működése

b.)A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű

szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

c.)A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság

tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

d.)A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél

megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől

számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra

történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

6.9.)A Felügyelő bizottság az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

6.10.)A Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a

jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a

jogi személlyel szemben.

6.11.)Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs

aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása

érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

6.12.)A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az

ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő

bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési

feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

6.13.) A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető

tisztségviselőjéhez intézi.

11.

7. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan és korlátozásmentesen jogosult, aki az egyesületet harmadik

személyek előtt, hatóságok és más belföldi, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt képviseli,

jogot gyakorol, szerződéseket köt.

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan és korlátozásmentesen rendelkezik továbbá a megbízott

pénzügyi szakember is önállóan, korlátozásmentesen rendelkezik.

8. A KÖZHASZNÚ MKÖDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

8.1.Az Egyesület rögzíti, hogy a jelen alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá

biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

8.2.Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem

veszélyeztetve végez.

8.3.Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit

és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell

8.4.A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak

mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem

osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

8.5.Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi

támogatást nem nyújt.

8.6.Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa

végzett szolgáltatás igénybevételének módját a sajtó (Fejér Megyei Hírlap, www.nonprofit.hu) és a

www.larke.hu honlapján is nyilvánosságra hozza.

8.7.Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a

nyilvánosságot ezen belül is az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás adási jogot biztosítja

az érdeklődők számára.

8.8.)Az évente kötelezően elkészített és elfogadott éves beszámoló és közhasznúsági jelentésnek az Egyesület

biztosítja a nyilvánosságát.

8.9)Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – a hatályos jogszabályi, személyiségvédelmi

és adatvédelmi rendelkezések betartása mellett – bárki betekinthet, arról saját költségén másolatot készíthet.

Az iratbetekintésre az egyesület székhelyén, az egyesület elnökéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján kerülhet

sor. A betekintést a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül az elnöknek biztosítani kell.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a

kért irat megnevezése, a kérelem beérkezésének és teljesítésének ideje.

9. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

9.1. Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

9.2.A jogutód nélküli megszűnés:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem

határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

10.VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

10.1).Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

10.2.)Az egyesület általános törvényességi felügyeletét a bíróság,a törvényességi ellenőrzését az ügyészség látja

12.

10.3.) Bírósági jogorvoslat:

Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok

vagy az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a

létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet

indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást

szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

vonatkozó rendelkezései továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról

és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkező 2011. évi CLXXXI törvény és a későbbiekben

meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Az egyesület alapszabályának jelen alapszabályba foglalt módosításait az Egyesület 2015. február 19. napján

összehívott közgyűlésen fogadta el.

Kelt: Székesfehérvár 2015. …………... napján

Szokó Zsolt

elnök

A létesítő okirat 2015. ………………... napján egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-

módosítások alapján hatályos tartalmának.( 2011. évi CLXXXI.tv. 38.§(2).)

Kelt: Székesfehérvár 2015. …………….. napján

Sziklainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd

Kisbusz kölcsönbeadás

Kicsi a hely? Nem férnek el a csomagok?
Hosszú hétvégére készül a család? Meg kellene látogatni a távoli rokonokat? A cégautó elromlott - mivel menjünk csapatépítésre?
Ha bármelyik kérdés ismerős, válassza a LÁRKE megoldását:
Béreljen tőlünk kisbuszt! A piaci ár alatt kínáljuk saját tulajdonú, kényelmes, 9 fős járművünket. (A bevételből a látássérültek társadalmi integrációját fejlesztő tevékenységeket működtetünk.)
Keressen minket bizalommal!

Kisbusz bérlési lehetőség

Gépjármű adatai:
Renault Trafic 1.9 DC I 
dízeles
évjárat: 2002

123

Amennyiben Ön partnerünk vagy Egyesületi tagunk kérhet személyreszabott árajánlatot. Kérjük ez ügyben forduljon kollegánkhoz:


Molnárné Papp Mária

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36 22 318 700
Mobil: +36 30 598 38 06

 

Okj-s képzések

Indulnak a LÁRKE OKJ-s képzései


Megkezdődtek az OKJ-s képzések a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" programjában. A tíz fős díler csapat gyógypedagógiai segítő munkatárs képzésben vesz részt, a többiek pedig irodai asszisztensi, illetve számítógépes adatrögzítői oklevelet vehetnek át a tanfolyamok végén.


okj3- A megváltozott munkaképességűek számára szervezett tanfolyamokra sok tekintetben teljesen másképp kell felkészülni, hiszen egészen más célcsoportról beszélünk azokhoz képest, akiket „megszoktunk" - mondja Mahler Balázs, a Minerva 90 Felsőoktatási és Tanfolyamszervező Kft. oktatásszervezője. - Az oktatóknak sokkal érzékenyebben kell hozzáállniuk a célcsoport tagjaihoz, akik olyan problémákat cipelnek a hátukon, amelyek a mindennapi ember számára nem megszokottak. Éppen ezért kollégáink külön érzékenyítő felkészítést kaptak ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket kezelni tudják, a különböző lelki sérüléseket okozó viszályokat, konfliktusokat pedig el tudják kerülni. De nem csupán mentális, hanem szakmai értelemben is más a helyzet - és erre is külön fel kellett készülni, hiszen egy ilyen szituációban más módon kell oktatni is. És alaposan meg kellett ismerni a jogszabályi környezetet is, hiszen például a vizsgakövetelmények között nincs leírva, mi a teendő, ha például egy látássérült embernek írásbeli modulzáró vizsgát kell tennie.
- Ezek szerint ismét bebizonyosodott, hogy az informatikai oktatás nem csupán egyesekből és nullákból áll...
- Igen, így van... Hamar megértettük, hogy sokkal szélesebb spektrumban kell gondolkodnunk, mint a hagyományos tanfolyamok esetében.
- Az, hogy a csoport tagjai már túl vannak egy önismereti képzésen, a Minerva oktatóinak megkönnyíti a dolgát?
- Hogyne. Motivációban, önismeretben, a projekthez való hozzáállásban nagyon sokat számított ez a képzés a tanulóknak. Ezt jelzi az is, hogy idáig minimális a lemorzsolódás - mondhatom azt, hogy egy felkészült célcsoportot kaptunk.
- Minden váratlan helyzetre azért nyilván nem lehet felkészülni.
- Persze, lehet, hogy ez kicsit talán stresszesebb helyzet, de nagyon sok múlik az oktatón. Van, aki kicsit könnyebben veszi az ilyen akadályokat, van, aki kicsit nehezebben. De nagyon sok segítséget kaptunk a projekt menedzsmentjétől - ők voltak azok, akik felkészítették az oktatóinkat. Hatékony volt az együttműködés, hiszen ők ismerik a célcsoportot, mi pedig ismerjük azt a tananyagot, amit le kell adni.

okj1 okj2

Újabb képzési szakasz

„Használjátok, amit magatokról megtudtatok!" Ezekkel a szavakkal zárta le a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" programjának újabb szakaszát Sipeki Irén tréner, aki Nickl Gabival együtt a képzési sorozat önismereti szakaszában dolgozott együtt a projekt résztvevőivel. A képzésben részt vevők teljes létszáma hetven fő - a jelenlegi szakaszban közülük tízen fejeztek be egy újabb szakaszt: ők lesznek azok, akik a projekt további részében mentorként segítik a többiek munkáját.

Az önismereti képzés elvégzését igazoló okleveleket Szokó Zsolt, a LÁRKE elnöke adta át. Rövid köszöntőjében úgy fogalmazott: a munka során többször is találkozott a csoport tagjaival, és egyre erősebben érzi, hogy remek csapatszellem alakult ki az együtt töltött idő alatt.

A csapat tagjai: Albányai Zoltán, Ollári Istvánné, Horváthné Nováczki Emília, Kovácsné Németh Éva, Meskó Zoltán Viktor, Molnárné Papp Mária, Pál László, Sipos Gabriella, Skanda Imréné, Szekeres Eszter

(fotók: Farnady Judit)


  

Éld bele magad! – érzékenyítő előadások Alsószentivánon

Éld bele magad! – érzékenyítő előadások Alsószentivánon

„Belegondoltál már abba, milyen érzés lehet érzékszervi fogyatékossággal élni? Vaknak, hallássérültnek, esetleg süketnémának lenni? Feltetted magadnak esetleg a kérdést, hogy tudnak élni ezek az emberek teljes értékű életet? Most megismerheted az ő helyzetüket is!”

 

A fentebb idézett sorokkal harangoztuk be honlapunkon és az iskolai faliújságon azt a két előadást, amelyeken a Kapunyitogató programsorozat keretében november 5-én délelőtt vehettek részt diákjaink. Az egyik teremben a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete részéről Zsolt és Szilárd vezetésével érezhették át egy időre a gyerekek a látássérültek helyzetét, a másik teremben pedig a féléves kora óta siketnéma Lajos és Szabados Józsefné jeltolmács segítségével tanulmányozhatták a tanulók a mutogatás és a jelelés közötti különbségeket. A gyerekek könnyen közös hullámhosszra hangolódtak az előadókkal, amit a továbbiakban saját leírásom helyett az ő véleményükkel, meglátásaikkal szeretnék alátámasztani. Az alsósok az első szóbeli kérdést követően („- Szerintetek megérte megnézni a mai két előadást? - Igen!” – hangzott a válasz fülsüketítő kórusban), örömmel idézték fel a délelőtt élményeit. Fő tanulságként pedig azt fogalmazták meg, hogy az előadások megértették velük, hogy ne csúfolódjanak és piszkálódjanak valamilyen fogyatékkal élő társaikkal szemben. S amikor feltettem a záró kérdést: „Ugye, akkor ti sem piszkáljátok egyik társatokat sem?”, megnyugtató választ kaptam: „Most már nem!”J

A felsősökkel a tanulószoba alatt volt alkalmam összegezni a tapasztalatokat, amikor ezzel kapcsolatban tettem fel kérdéseimet. Azt kértem a gyerekektől, hogy kérdéseimre név nélkül, de őszintén írják le véleményüket. Ezekből csemegéztem a lentebb olvasható idézeteket, amelyek szöveghűek, de némelyik helyesírása azért előzetes cenzúrán esett át:

 

Mi tetszett benne a legjobban?

„Nekem a vakok kitapintható ábécéje!”

„Aba volt a legjobb!” (Aba = Zsolt vakvezető labrador kutyája, aki buddhista szerzeteseket megszégyenítő nyugalommal ülte végig az előadást és kitartóan állta a gyerekek simogatásait.)

„Az tetszett a legjobban, amikor bekötött szemmel, a fehér botot használva oda kellett vinnem a tanár úrnak egy lapot.”

„Szerintem az, hogy mindenki kapott egy (Braille) ábécét és rányomtathatta mindenki a saját nevét.”

„Engem az egész lenyűgözött. De főleg a kutya nagy tudása. Hogy tudták kiképezni 6 hónap alatt?”

„Nekem a beszélő menüs telefon tetszett. Meg a Szilárd megmutatta a laptopját.”

„Nekem az, hogy a Balázs kétszer is kirakta behunyt szemmel a bűvös kockát!”

„Nekem az tetszett a legjobban, hogy el tudják magukat így fogadni, nem sajnáltatják magukat. Persze a kutya is tetszett, meg az írógép is, de szerintem a legfontosabb, hogy elfogadják magukat.”

 

Ti meg tudnátok tanulni a Braille-írást vagy a siketnémák jeleit?

„Nem, mert nem lenne hozzá türelmem.”

„Nem tudnám megtanulni, szerintem nagyon nehéz és időigényes. Nagy kitartás kellhet hozzá.”

„Nehezen, de meg tudnám tanulni.”

„Meg tudnám tanulni, mert elég érdekes dolog és ki tudja, mikor kell alkalmaznom.”

„Igen. A nevemet még most is el tudom mutatni, amit délelőtt tanultam.”

„Lehet, de kellene rá egy kis idő.”

 

Szerintetek a vakok vagy a siketek helyzete a rosszabb?

„Szerintem a vakok helyzete rosszabb, mert a siketnéma meg tudja értetni magát az emberekkel és látja, hogy mi folyik körülötte. A vakok is megértetik magukat, de ők nem láthatják a környezetüket, csak hallják a dolgokat.”

„A vak embernek nehezebb, mert ha semmit nem láthat, és ha van vakvezető kutyája, akkor is bármi történhet vele.”

„A vakoknak rosszabb, mert nem láthatják a családjukat, barátaikat és ez rosszabb, mintha csak nem hallhatnák őket.”

 

Mi a véleményetek az itt járt előadókról?

 

„Nekem nagyon szimpatikusak voltak. Úgy éreztem, szeretik a gyerekeket és még viccesek is voltak. Egyáltalán nem zavarnának az ilyen emberek a környezetemben. Szerintem bizonyos munkákban is helyt tudnának állni.”

„Szerintem ugyanolyanok belül, mint az átlagos emberek.”

„El lehetett lenni velük. A fogyatékosságuk ellenére megvolt a humoruk.”

„Nagyon kedvesek voltak. Meg lehetett érteni Lajost is és Zsolt meg Szilárd is kedvesek. Nagyon érdekes volt velük találkozni és az ilyen embereket is bárhol el lehet viselni. Engem egyáltalán nem zavarna, ha közöttünk ilyenek is lennének.”

 

Szerintetek tudnak teljes értékű életet élni ezek az emberek is?

„Igen, tudnak, csak nyilvánvalóan sokkal nehezebben boldogulnak. De lehetnek képesek ugyanúgy élni, mint az átlagos emberek.”

„Ha segítenek nekik, akkor igen, meg szerintem, ha hozzászoknak és elfogadják magukat.”

„Teljesen egyedül nem biztos, de segítséggel szerintem igen.”

„Szerintem igen, látszott is rajtuk, hogy boldogok.”

„Attól, hogy valaki vak, vagy siketnéma, még lehet boldogabb is, mint egy átlagos ember.”

 

Véleményetek szerint mit szerettek volna számotokra elmondani az előadók?

 

„Bemutassák, hogyan élnek ezek az emberek.”

„Hogy megértsük az ilyen embereket.”

„Hogy mi is segítsünk a vakoknak vagy bármilyen más fogyatékos embernek.”

„Azt, hogy láthassuk, milyen rossz lehet nekik és ne bántsuk azokat, akik mások, mint mi.”

„Hogy lássuk, hogy ez milyen rossz és vigyázzunk magunkra, hogy mi ne legyünk ilyenek.”

„Felhívni a figyelmünket, hogy nagyon vigyázzunk magunkra, mert bármit teszünk, akár csak gépezünk, már azzal is romlik a szemünk.”

„Azt, hogy lássuk, mi történhet, ha nem vigyázunk magunkra és meg szeretnék értetni az emberekkel, hogy balesetekből is lehetnek nagy problémák.”

„Ezt szerintem azért csinálják, mert hogy elhitessék, hogy rossz lehet, de így is lehet élni! Meg hogy nem kell őket csúfolni, mert képzeljék ők is [mármint a csúfolódók] az ő helyükbe magukat.”

„Azt, hogy siketnémának és vaknak nagyon rossz, és azért vállalják, hogy elmennek ilyen helyekre, mert az ilyen dolgok nem cikik egyáltalán. És jobban vigyázzunk, nehogy valami történjen velünk. Az ilyen embereket ne ítéljük el, és azért is lehetett kipróbálni ezeket, hogy átéljük az ő helyzetüket.”

 

Olvasgatva a gyerekek véleményét, összegzésként azt mondhatom: köszönet az előadóknak! Azzal, hogy eljöttek és megismerkedtek a tanulókkal, többet tudtak érzékeltetni a fogyatékkal élők helyzetéről, mint amit mi, tanárok az osztályfőnöki foglalkozások keretében bármikor is elértünk volna. Sikerült megértetni a gyerekekkel, mit is jelenthetnek a gyakorlatban az olyan szép hangzású kifejezések, mint megértés, türelem, elfogadás és segítés. Ezért szeretném ezúton is köszönetünket kifejezni a szervezőknek és vendégeinknek, s bízom benne, hogy a ma bőséggel elvetett magvak szárba szökkennek, azaz tanulóink felnőttként is a mai délutánon papírra vetett gondolataikhoz hűen fognak majd élni és cselekedni.

 

Kiss Attila

Kezdődik a „nagyüzem”

Kezdődik a „nagyüzem”

Második szakaszához érkezett a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" projektjének képzési sorozata. Az október közepén, tíz résztvevővel indított munkaerő-piaci díler képzés mellett a második célcsoport oktatása is elkezdődött, a következő szakasz pedig már az OKJ-s oktatás indítása lesz. Az első képzési napon Hortolányi Zsuzsával, a projekt szakmai vezetőjével beszélgettünk.


hortolnyi zsuzsa- Mostanra elég jól belakta a csapat a képző intézményt. Mi történik a továbbiakban?
- Most indul a második célcsoportunk képzési sorozata, ma kezdenek a munkaerő-piaci képzéssel. Megérkeztek a hallgatók és a trénerek is, úgyhogy közösen bejártuk az oktatás helyszíneit, és el is kezdődött a közös munka.
- Kik a trénerek a jelenlegi képzésben?
- A Pszichológiai és Pedagógiai Intézet Közhasznú Alapítvány nyerte el a tréneri szolgáltatásokat a közbeszerzés során. Az alapítvány vezetője Sipeki Irén pszichológus-gyógypedagógus, ő állította össze a tréner csapatot. Valamennyien rutinos, tapasztalt szakemberek: Irén mellett Poleszák Györgyné, Bányai Judit, Nickl Gabriella és Trencsényi Judit, aki a tananyagunk akadálymentesítésében is részt vett.
- Ez az a tananyag, amit a mai kezdés előtt rohamtempóban osztogattatok a résztvevőknek?
- És a trénereknek is, igen. Ők egy szemelvény-gyűjteményt kaptak, továbbá tréneri és hallgatói kézikönyvet, ami napi bontásban tartalmazza az összes instrukciót, és így a tantervnek megfelelően, egységesen tudnak dolgozni. Nyilván mindegyikük érti a dolgát, de a szempontokat egységesíteni kellett. A résztvevőknek pedig hallgatói munkafüzetet adtunk, nyomtatva és cd-n is. Utóbbira azért van szükség, mert a megváltozott munkaképességű hallgatók között látássérültek is vannak, akik egy felolvasó program segítségével tudják használni a tananyagot.
- A projekt hivatalosan májustól zajlik, az előkészületek pedig nagyjából egy éve. A megfelelő ütemben haladnak a munkálatok?
- Igen, teljes mértékben, bár én nyilván mindig azon gondolkodom, nem vagyunk-e elkésve valamivel. Ez a mostani a második legnagyobb lépés a projekt folyamatában. Ha ezen sikeresen túl leszünk, akkor egy kicsit könnyebb szakasz jön, mert az OKJ-s képző veszi át a csoportjainkat. Persze, akkor sem fogunk unatkozni, hiszen folyamatban van az OKJ-s képzés utáni tananyagok fejlesztése, és hamarosan nekikezdünk a projekt részét képező, a kistérség háztartásaira épülő kutatásnak is. Ennek során egy adatbázis készül, amely terveink szerint nagymértékben segíti majd a hallgatóink munkához jutását.


Török Péter

Elindult a "második menet"

Elindult a "második menet"


Egyebek mellett az önismereti kompetenciák fejlesztéséről, konfliktuskezelésről, én-védelmi mechanizmusokról szól a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk!" projektjének november 14-én kezdődött, második képzési szakasza. Az első képzési napon a foglalkozásokat vezető Sipkei Irén gyógypedagógus-pszichológussal beszélgettünk.


Sipeki Irén- Mire számíthatnak a képzés második szakaszában a résztvevők?
- Magyarországon a szociális kompetenciák fejlesztése egy olyan hiányterület, amiről tudjuk, hogy mindenféle munkaerő-piaci lehetőség alapja. Ezért ez a program úgy épült fel, hogy a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat és az önismereti kompetenciákat is fejlesztjük. Főleg, mert ennek a mostani csoportnak a feladata az lesz, hogy tanácsadással, mentorálással segítse a képzésbe később bekapcsolódó csoportokat. Így olyan dolgokról beszélünk majd, amik képesek a hatékonyságukat magasabb szintre emelni: konfliktuskezelés, az asszertív - a másik fél szükségleteit is tiszteletben tartó - kommunikáció, az én-védelmi mechanizmusok jobb megismerése, stressz kezelés.
- Minden tanulható?
- Minden fejleszthető. Van egy alap, amit meghatároz a genetika, az ingerlékenységgel, a kötődési képességgel, temperamentummal. Erre ráépülnek a szociális környezet hatásai, a tömegkommunikációtól a munkahelyig. És ezek az öröklött és szerzett tulajdonságok természetesen fejleszthetők is.
- Ez a csapat egy hónapja együtt dolgozik már. Az, hogy egy viszonylag összeszokott társaságról van szó, könnyíti a munkát, nehezíti - vagy nem befolyásolja?
- Azt mondanám, hogy nem számít. Vannak olyan tényezők, amik miatt könnyebb velük dolgozni, hiszen már tudnak csoportként funkcionálni. És vannak nehezítő körülmények is, hiszen már létrejöttek különböző kötődések, csoporton belüli viszonyok, amik az önismereti munkát adott esetben nehezíthetik.
- Ha már elhangzott az „önismeret" kifejezés: mennyire vagyunk jók ebben?
- Ez egy olyan terület, amelyet az iskoláztatás során viszonylag kevéssé hangsúlyozunk. Éppen ezért nagyon nagy lenne a jelentősége, hogy tudatosabban legyünk tisztában a saját értékeinkkel, képességeinkkel. Kopp Mária pszichológiai kutatásai nagyon egyértelműen igazolták, hogy a saját viselkedésünk, konfliktushelyzetekben mutatott stratégiáink nagyon nagy hatással vannak arra, hogy milyen hosszú ideig és milyen egészségesen élünk.
- A képzés végén ez a csapat tudatosabb lesz e tekintetben?
- Bizonyos területeken mindenképpen érünk el eredményeket. De minden képzés alapeleme az, hogy egy-egy résztvevő annyit tud fejlődni, amennyi energiát belefektet a tanulásba. Ennek a szintje eltérő lehet, de mindenképpen teszünk egy lépést annak irányába, hogy tudatosabb, mélyebb és reálisabb önismereti kép alakuljon ki a résztvevőkben.

Török Péter

Okleveleket vehettek át az „Illünk és beilleszkedünk!” projekt résztvevői

Okleveleket vehettek át az „Illünk és beilleszkedünk!” projekt résztvevői

November 13-án délelőtt lezárult a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete által indított „Illünk és beilleszkedünk!" projekt első képzési szakasza. A munkaerő-piaci ismereteket nyújtó képzésben még nem az összes jelentkező vett részt, hanem az a tíz fő, akik speciális ismeretek megszerzése után, a projekt utolsó szakaszában egyfajta mentori tevékenységgel segítik majd társaikat.
A képzési szakasz lezárásaként a résztvevők átvehették az igazoló okleveleket a LÁRKE munkatársaitól - eközben pedig Poleszák Györgyné tréner, pszichológus, a most lezárult képzés oktatója válaszolt néhány kérdésünkre.


okl15- Mi történt eddig a képzés során?
- Ez egy három modulból álló képzés. Az első rész a munkaerő-piaci tréning, a második az önismereti tréning, és a harmadik a tényleges cél: a szakképzés, amely a gyógypedagógiai asszisztensi képesítés megszerzésére irányul.
- Hetven ember számára hirdette meg a LÁRKE a képzést - de itt most még nincsenek annyian...
- Így igaz: ez még csak az egyik csoport a tervezett háromból, tíz résztvevővel. Ők az úttörők, akik legelőször összejöttek, és van egy specialitásuk is a többi, majdani csoporthoz képest. Ők ugyanis a szakképesítés megszerzése mellett mentorok, sorstársaikat segítő emberek is lesznek, és ehhez is kapnak speciális képzést.
- A mentorok miben kapnak többet, miben kapnak mást a képzés során?
- A többlet abban van, hogy az egészségi problémával küzdő, megváltozott munkaképességű emberek helyzetének feltárását szakszerű interjúk keretében tudják elvégezni, szakszerűen tudnak beszélgetni sorstársaikkal. Nem úgy, mint egy barát, szülő vagy testvér, hanem úgy - vagy közel úgy -, mint egy képzett szakember. Emellett megtanulják, honnan szerezhetnek be információkat a munkaerő-piacról, a képzésekről - hogy össze tudják hozni a két oldalt: az egyén adottságait, lehetőségeit és a munkaerő-piac kínálatát.

okl1  okl2

- Nehéz volt megfelelő tematikát találni a képzéshez?
- Nagyon jó szakmai tematikát kaptunk a projekt menedzsmentjétől - az álláskeresés folyamatát például egészen kiválóan lehetett belőle megtanítani. Én magam pedig hosszú időn keresztül tanácsadó pszichológusként dolgoztam a munkaügyben, és számos képzésen vettem részt, úgyhogy elég pontos elképzelésem volt arról, hogyan akarom vezetni a foglalkozásokat. De alapvetően az a helyzet, hogy mindig az életszerű, valós szituációkból kell kiindulni: azt kell megtalálni, hogy mi a valódi probléma. Fontos, hogy ne az érzelmek, a vágyak vezéreljenek, hanem az, hogy mik a realitások.
- Milyen a csapat?
- Jó. Nagyon jó. Meg is lepődtem, hogy ennyire nyitott, kapcsolatokra kész, szociálisan érzékeny társaság jött össze. És az a nagyszerű, hogy most már tudják kezelni a saját problémáikat is, sőt, felül tudnak emelkedni rajtuk. Emiatt pedig arra is képesek, hogy nyissanak a többi ember felé, igazi empátiával.


Török Péter
fotók: Farnady Judit - HexagonFotó

„Szeretek új dolgokat tanulni, kipróbálni magam sokféle területen…”

„Szeretek új dolgokat tanulni, kipróbálni magam sokféle területen…”

A LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" projektjének leendő résztvevői közül ezúttal Rács Erzsébetet mutatjuk be egy rövid interjúban. Erzsébet a számítógépes adatrögzítői képzésre jelentkezett – elsősorban azért, mert szeret új dolgokat tanulni, új kihívásokkal megbirkózni. És mindeközben felnevelt öt gyereket – ami önmagában is elég komoly kihívás...


Rács Erszébet 2- A lehetőségről a Rehabilitációs Központ értesített, ahol sajnos törzsvendégnek számítok, egy velem született, és nem is javítható látásprobléma miatt - kezdi Erzsébet a történetet. - Ez egy olyan betegség, ami nagyon megnehezíti a munkakeresést.
- Amikor kiderül, akkor már fel sem veszik sehová?
- Egyszer olyan is volt, hogy nem mondtam meg, mi a baja a szememnek. Eladóként dolgoztam azon a helyen, és a pultban nem láttam a kódokat, mert nagyon kicsi betűkkel voltak írva. Kérdezgettem a többieket, és a műszak végén, amikor mondták, hogy vegyek fel szemüveget, kiderült, hogy probléma van a szememmel. A lányok persze mondták, hogy segítenek, de aztán volt egy kis szünetem, és utána már nem mehettem vissza a pultba. Aztán nem nyúlhattam gépekhez, nem szeletelhettem, úgyhogy még két napig sétálgattam a boltban, pakolgattam – és rövid időn belül elköszöntek tőlem.
- Mi történik akkor, ha már a jelentkezéskor megemlíti a problémáját?
- Azt mondják: „majd értesítjük"...
- És tényleg?
- Még egyszer sem történt meg.
- Tartósan munkanélküli?
- Nagyon tartósan, igen. Ötödik éve, ha jól számolom. Volt közben egy távmunkám, de az egy hat hónapos megbízás volt, mert annyi ideig támogatták a foglalkoztatást.
- Mennyi volt a leghosszabb idő, amit egy munkahelyen töltött?
- A Nitrokémiánál van huszonnégy évem, de az a GYES idejével együtt annyi.
- Ez mekkora gyereklétszámot jelent?
- Ötöt.
- Ne vicceljen...!
- Pedig annyi. Három lány, két fiú – a legidősebb huszonöt éves, a legkisebb nyolc.
- Azért ezt nyugodtan tekinthetjük egy főállásnak.
- Igen, azért is nem volt hosszabb munkaviszonyom, mert az anyaság eléggé kitöltötte az időmet.
- Jól gondolom, hogy ez a mostani képzés azért is érdekli, hogy kicsit kimozdulhasson otthonról?
- Igen, ez nagyon is benne van. A fő ok az, hogy nagyon szeretek tanulni, de az is fontos szempont, hogy ne legyek egész nap otthon. Reggel elviszem a kicsi fiamat az iskolába, utána délután négyig magam vagyok, illetve újabban van egy papagájunk, vele szoktam beszélgetni... Szóval, sokát várok ettől a tanfolyamtól.
- Akkor nem kellett sokáig győzködni, hogy jelentkezzen...
- Nem bizony. Szeretek új dolgokat tanulni, kipróbálni magam sokféle területen. Maximalista vagyok, magammal szemben is – és a gyerekeim is tudják, hogy a négyesért mindig haraptam, sőt, az ötös aláért is morgok. Persze, igazából, belül nem annyira... Bár egyszer hármast kaptam kereskedelemből, és inkább levizsgáztam újra, annyira rosszul éreztem magam...

Török Péter

Elindult a képzés az „Illünk és beilleszkedünk” projekt keretében

2014. Október 13-án zajlott a LÁRKE és a Civil Centrum konzorciumban megvalósuló, „Illünk és beilleszkedünk" kísérleti foglalkoztatási programjának nyitó rendezvénye, amely egyúttal az első képzési nap is volt az 5 szakaszból álló projekt során.

A rendezvényen a LÁRKE csapata a program egyik célcsoportjával, 10 fő megváltozott munkaképességű jelentkezővel találkozott. Ők lesznek a projekt úgynevezett „erőforrás dílerei", akik a program utolsó 200 órájában munkaerő piaci mentorként segítik 60 társuk képzését.

nyito1003 7   nyito1003 8

A projektet megnyitó rövid beszédében Szokó Zsolt, a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületének elnöke, a program esélyegyenlőségi felelőse köszöntötte a képzés résztvevőit, és reményét fejezte ki, hogy mind ők, mind a projekt többi résztvevője és szervezői is sokat tanulnak majd az együtt töltött hónapok alatt.
A bevezető gondolatok és a a rövid bemutatkozások után Poleszák Györgyné tréner, pszichológus kezdte meg a közös munkát a leendő erőforrás dílerekkel, akik először munkaerő-piaci tréningen, ezt követően önismereti tréningen vesznek részt, majd pedig gyógypedagógiai segítő munkatárs képzést kapnak, OKJ-s végzettséggel.

Kisbusz bérlés

Kisbusz bérlés

Kicsi a hely? Nem férnek el a csomagok?

Hosszú hétvégére készül a család? Meg kellene látogatni a távoli rokonokat? A cégautó elromlott - mivel menjünk csapatépítésre?
Ha bármelyik kérdés ismerős, válassza a LÁRKE megoldását:
Béreljen tőlünk kisbuszt! A piaci ár alatt kínáljuk saját tulajdonú, kényelmes, 9 fős járművünket. (A bevételből a látássérültek társadalmi integrációját fejlesztő tevékenységeket működtetünk.)
Keressen minket bizalommal!

Kisbusz bérlési lehetőség

Gépjármű adatai:
Renault Trafic 1.9 DC I 
dízeles
évjárat: 2002

123

Amennyiben Ön partnerünk vagy Egyesületi tagunk kérhet személyreszabott árajánlatot.
Kérjük ez ügyben forduljon kollegánkhoz:
Papp Mária

Mobil: +36 30 598 38 06
Telefon: +36 22 318 700
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A projektről

Illünk és beilleszkedünk

A LÁRKE és a CICE konzorciumban megvalósuló 5 szakaszból álló projektje. A kísérleti program fókuszában a képességek, készségek és az ezeknek megfelelő munka illeszkedése áll. Az énkép munkavállalásra való alkalmassá tétele a mentális támogatáson keresztül. Az illeszkedés (az egyén és képességei, az egyén és munkája) és a munka világába való beilleszkedés.

arculat


Projekt költségvetés:

199.999.980,-Ft
Konzorciumi partnerek költség megoszlása:
LÁRKE: 179.972.980,-Ft
CICE: 20.027.000,-Ft
Időtartam:

18 projekt hónap
Kulcsszavak:

képességfejlesztés, kutatás, kapcsolatépítés, szinergia.


csik


Indikátorok

Munkaerő piaci integrációt segítő kidolgozott módszer, eszköz 6 db
Egyéni szükségletekre épülő tanácsadásban résztvevők száma 60 fő
A képzést sikeresen befejezett hátrányos helyzetű emberek száma: 53 fő
Munkaerő-piaci képzésbe vontak száma 70 fő
Munkáltató érzékenyítő képzésének száma 20 db
Projektbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma 70 fő


Célcsoportok

10 fő megváltozott munkaképességű un. erőforrás díler (munkaerő piaci mentorként és coach). 60 fő megváltozott munkaképességű ember, speciális tréning és coaching alapú fejlesztésbe vonva. A munkaadók. Felsőoktatási hallgatók és más önkéntesek (10 fő). A székesfehérvári kistérség 62 ezer háztartása.


csik

A projekt szolgáltatásai az álláskeresők számára


Kapcsolatfelvétel, bevonás, kapcsolattartás

A megváltozott munkaképességű emberek felkutatása, tájékoztatása a programról, az igénybe vehető szolgáltatásokról. Szolgáltatási szerződés megkötése a programba bevont személyekkel, rendszeres kapcsolattartás, időpontok egyeztetése, általános tájékoztatás.
A projektbe kerülés feltételei a bevonás idején:
− megváltozott munkaképesség
− 18 év feletti életkor
− aktív kor
− álláskereső vagy inaktív státus
− egyéb állami vagy európai uniós forrásból képzési támogatásban nem részesül
− munkaerő-piaci programban nem vesz részt ( ha ESZA által támogatott programban szerzett szakmát, akkor a támogatása már legalább két éve megszűnt)

Felmérés és kiválasztás
A jelentkezők fizikai és egészségi állapotának valamint munkavállalási képességének, készségeinek, végzettségeinek, munkatapasztalatainak, munkavállalási elképzeléseinek felmérése
Szociális felmérés:
az ügyfél szociális helyzetének, körülményeinek felmérése.

Pszichológiai felmérés
elsősorban olyan eszközök alkalmazásával, melyek az ügyfél tanulási, munkavállalási készségeit, képességeit, motivációját tárják fel.
A felmérés során figyelembe vesszük a korábbi rehabilitációs folyamatokat és a szakértői véleményeket.

 
Egyéni fejlesztési terv elkészítése

A projektbe bevont személyek részére egyéni fejlesztési terv készül, amely tartalmazza
− az elérendő célokat
− az ehhez szükséges megvalósítandó tevékenységeket, feladatokat
− valamint az ezekhez rendelt határidőket

 Az egyéni fejlesztési terv elemei:
− munkaerő-piaci információnyújtás
− munkatanácsadás
− szociális tanácsadás
− rehabilitációs tanácsadás
− álláskeresési konzultáció
− munkaerő-piaci kompetenciafejlesztő tréningek
− munkakipróbálás támogatása coaching és mentorálás segítségével

Próbamunka, gyakorlati hely biztosítása az OKJ-s képzéshez kapcsolódóan

A projektbe bevont személyek elvárásainak, motivációinak, munkavégzési kompetenciáinak megfelelő munkáltatók felkutatása, a próbamunka és az OKJ-s képzéshez szorosan kapcsolódó gyakorlati hely biztosítása céljából.

Munkahelyi felkészítés a próbamunka illetve szakmai gyakorlat során
Munkahelyi beilleszkedés támogatása, munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátításának segítése.
A munkahelyre való balesetmentes eljutás, a munkahelyi környezetben való biztonságos tájékozódás, közlekedés érdekében az elemi rehabilitációs szolgáltatások igénybevételének ajánlása.

csik

Juttatások
A képzés teljes időtartama (10 illetve 11 hónap) alatt folyósított képzési támogatás: 77.000,- Ft/hó, amiből képzési hónaponként 61.600,- Ft kerül kifizetésre. A tanulmányok sikeres befejezését követően a képzési hónaponként visszatartott 15.400,- Ft-ot egy összegben fizetjük ki. A projekt résztvevőinek utazási költségtérítést, valamint hideg étkezést biztosítunk napi egy alkalommal.
Kompetenciafejlesztő képzések és szakmaszerzési lehetőség OKJ-s képzés keretében, térítésmentesen.
A képzés időtartama alatt az egészségbiztosítási jogviszony szünetel, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (6.810,- Ft/ hónap) a projekt résztvevőjét terheli.


A projekt (TÁMOP-1.4.3-12/1-2013-0001)

a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete
és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány együttműködésében,

az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A kísérleti program célja az álláskereső képességeinek, készségeinek feltárása, fejlesztése, énképének munkavállalásra való
alkalmassá tétele mentális
támogatáson keresztül, a munka világába történő
beilleszkedésének elősegítése.


csik

További információk:

Fehér Gábor, Csicsman Adrienn

 Az alábbi elérhetőségeken:
+36622311158, +36704571516 (kedd, szerda, csütörtök: 08.00-12.00)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

<< vissza

 

„Tanulni, társaságban lenni – ilyenkor érzem, hogy én is érek valamit…”

„Tanulni, társaságban lenni – ilyenkor érzem, hogy én is érek valamit…”

 

Hamarosan indulnak a képzések a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk” projektjének keretében. Nem ígérjük, hogy minden résztvevőt be tudunk majd mutatni külön-külön – de az első jelentkezővel, Pajor Katalinnal természetesen beszélgettünk egy kicsit.

 


Első jelentkező - Pajor Katalin kicsi- Mire számított, amikor jelentkezett erre a képzésre?

- Régóta a LÁRKE tagja vagyok, rendszeresen küldik a hírleveleket, és a legutóbbiban írtak erről a képzésről. Megmondom őszintén, nem olvastam végig részletesen, de pár nap múlva, más ügyben beszéltem Szokó Zsolttal, aki említette, hogy jelentkezhetnék.

- Ezzel rá is beszélték?

- Egy pillanat alatt. Bejöttem, kitöltöttük a papírokat, teszteket, és nagyon remélem, hogy bekerülök a számítógépes adatrögzítői képzésbe. Szeretnék tanulni.

- Meg elhelyezkedni is, gondolom…

- Jó lenne, igen. Ezen a téren hosszú ideje nem volt sikerem, pedig a LÁRKE tényleg mindent megtett az érdekemben. Vittek munkahelyekre, tetszettem is, csak hát az üzemorvosnak mindig ragaszkodnia kellett az előírásokhoz…

- Mindig egészségügyi okok miatt utasították el?

- Igen, hol a hallásom, hol meg – legtöbbször – a látásom miatt nem merték vállalni értem a felelősséget. Jó, persze, valahol meg is értem, mert mindenhol volt olyan berendezés, forgó alkatrész, lépcső, targonca, meg ilyesmi, a tényleg veszélyes lehetett volna rám nézve is.

- Akkor az adatrögzítői képesítés tényleg jónak tűnik.

- Bízom is benne nagyon, hogy sikerül… Persze, izgulok is, mert nagyon régóta nem vettem részt semmilyen oktatáson – lassan a betűket is elfelejtem… A számítógépes képzésnek azért is örülnék, mert azt mondták, nulláról indulunk, és akkor talán nekem is menni fog.

- A látásproblémája milyen jellegű?

- Örökletes. Elég érdekes betegség, Angliába küldték ki a leleteimet, meg a családomét is – ott is azt mondták, hogy van sokféle farkasvakság, de ilyennel még nem találkoztak. Hosszú ideig tartó folyamat volt, huszonnégy éve százalékoltak le miatta, és most már száz százalékos… Úgyhogy nagyon régóta tart már, azért is szeretnék tanulni, hogy kezdjek magammal valamit. Tudja, néha azért elkeseredek, hogy nem sikerül nekem semmi…

- Szerintem ne keseredjen el. Negyedszázad alatt a legtöbben ilyen állapotban simán belefulladtak volna az önsajnálatba – ön viszont láthatóan nem veszítette el az akaraterejét.

- Ezt jelentős részben a LÁRKE-nak köszönhetem. Nyolc éve vagyok tagja az egyesületnek, és mindig van valami új ötletük, ami nem hagyja, hogy elkeseredjek. Képzések, tanfolyamok, kirándulások, események – mindez azért, hogy ne adjuk fel.

- Jól látom, hogy nem az az elsődleges célja, hogy ezzel a képesítéssel azonnal munkát kapjon? Mintha fontosabb lenne, hogy tartozzon egy közösséghez…

- Ez tényleg így van, pontosan. Tanulni, társaságban lenni – ilyenkor érzem, hogy én is érek valamit.

- És ez az érzés kitart a mindennapokban is?

- Nagyon is. Tényleg jót tesz nekem. De a kitartásom mindig is erős volt. Nézze: én vak vagyok, süket vagyok, a harmadik gerincműtétemre készülök – de nem adom fel. Nem is adtam fel soha. Én jól érzem magam.

 

Török Péter


<< vissza

„Illünk és beilleszkedünk!”

„Illünk és beilleszkedünk!”

A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány (CICE) innovatív kísérleti foglalkoztatási programja

 

Az elmúlt év végén, a LÁRKE évzáró rendezvényén elhangzott már az a gondolat, hogy a tíz éve alakult LÁRKE munkatársai a jövőben olyan irányban kívánnak tovább dolgozni, ami megteremtheti a fogyatékkal élők számára a közös problémákon alapuló, közös érdekvédelem lehetőségeit. Hiszen fontos észrevenni: a problémák alapvetően közösek. Számtalan olyan élethelyzetet ismerünk, amelynek megoldása egy ép ember számára csak egy pillanat - egy fogyatékossággal élő számára viszont sokszor megoldhatatlan problémának tűnik.

Éppen ezért a LÁRKE – konzorciumi partnerségben a Civil Centrum Közhasznú Alapítvánnyal –útjára indítja az „Illünk és beilleszkedünk!” című innovatív kísérleti foglalkoztatási programot, megváltozott munkaképességű álláskeresők számára, a székesfehérvári kistérségben.

 

A projekt fókuszában a LÁRKE részéről elsősorban a megváltozott munkaképességű emberek

-          képességei, készségei és az ezeknek megfelelő munka összhangba hozása,

-          énképének munkavállalásra való alkalmassá tétele,

-          a munka világába való beilleszkedés

segítése áll. Az egyéni szükségletekre épülő képzéssorozatba 70 fő megváltozott munkaképességű résztvevőt kívánunk bevonni, akik a projektidőszak alatt speciális tréningeken vesznek részt. Emellett OKJ-s képzéseket is szervezünk számukra, valamint lehetőséget biztosítunk a projektben résztvevőknek, hogy megszerzett tudásukat a gyakorlatban is kipróbálják.

Konzorciumi partnerként a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány feladatai:

- a munkaadók érzékenyítése, felkészítése a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására,

- a támogató szakmai csoport hosszú távú együttműködésének megteremtése,

- a projekt kommunikációja, melynek központi eleme a szemléletváltozás elérése.

 

A projekt sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatójára 2014. szeptember 10-én 9.30-kor kerül sor, a Hatpöttyös Étteremben (Székesfehérvár, Piac tér). Köszöntőt mond dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere. A sajtótájékoztató résztvevői: Szokó Zsolt, a LÁRKE elnöke, Hortolányi Zsuzsa, szakmai vezető – LÁRKE, Farnady Judit, szakmai vezető – CICE.

 

A sajtóanyag letöltése pdf-ben

A projekt (TÁMOP-1.4.3-12/1-2013-0001) a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány együttműködésében, az Európai Unió támogatásával valósul meg. 

<< vissza

 

Facebook oldal

"Illünk és Beilleszkedünk!"

                                                         Túl egy újabb képzési szakaszon

„Használjátok, amit magatokról megtudtatok!" Ezekkel a szavakkal zárta le a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" programjának újabb szakaszát Sipeki Irén tréner, aki Nickl Gabival együtt a képzési sorozat önismereti szakaszában dolgozott együtt a projekt résztvevőivel....

tovább>>




                                                                  Kezdődik a "nagy üzem"


Második szakaszához érkezett a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" projektjének képzési sorozata. Az október közepén, tíz résztvevővel indított munkaerő-piaci díler képzés mellett a második célcsoport oktatása is elkezdődött, a következő szakasz pedig már az OKJ-s oktatás indítása lesz. Az első képzési napon Hortolányi Zsuzsával, a projekt szakmai vezetőjével beszélgettünk.


tovább>>



                                                               Elindult a "második menet"

Egyebek mellett az önismereti kompetenciák fejlesztéséről, konfliktuskezelésről, én-védelmi mechanizmusokról szól a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk!" projektjének november 14-én kezdődött, második képzési szakasza. Az első képzési napon a foglalkozásokat vezető Sipkei Irén gyógypedagógus-pszichológussal beszélgettünk.

tovább>>


               

                    Tanúsítványt vehettek át az „Illünk és beilleszkedünk!” projekt résztvevői

November 13-án délelőtt lezárult a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete által indított „Illünk és beilleszkedünk!" projekt első képzési szakasza. A munkaerő-piaci ismereteket nyújtó képzésben még nem az összes jelentkező vett részt, hanem az a tíz fő, akik speciális ismeretek megszerzése után, a projekt utolsó szakaszában egyfajta mentori tevékenységgel segítik majd társaikat.
A képzési szakasz lezárásaként a résztvevők átvehették az igazoló okleveleket a LÁRKE munkatársaitól - eközben pedig Poleszák Györgyné tréner, pszichológus, a most lezárult képzés oktatója válaszolt néhány kérdésünkre.

tovább>>


„Szeretek új dolgokat tanulni, kipróbálni magam sokféle területen…”

A LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk" projektjének leendő résztvevői közül ezúttal Rács Erzsébetet mutatjuk be egy rövid interjúban. Erzsébet a számítógépes adatrögzítői képzésre jelentkezett – elsősorban azért, mert szeret új dolgokat tanulni, új kihívásokkal megbirkózni. És mindeközben felnevelt öt gyereket – ami önmagában is elég komoly kihívás...

tovább>>



Elindult a képzés az „Illünk és beilleszkedünk” projekt keretében

Október 13-án zajlott a LÁRKE és a Civil Centrum konzorciumban megvalósuló, „Illünk és beilleszkedünk" kísérleti foglalkoztatási programjának nyitó rendezvénye, amely egyúttal az első képzési nap is volt az 5 szakaszból álló projekt során.A rendezvényen a LÁRKE csapata a program egyik célcsoportjával, 10 fő megváltozott munkaképességű jelentkezővel találkozott. Ők lesznek a projekt úgynevezett „erőforrás dílerei", akik a program utolsó 200 órájában munkaerő piaci mentorként segítik 60 társuk képzését.

tovább>>


 „Illünk és beilleszkedünk!” 

Projektnyitó sajtótájékoztató a Hatpöttyös Étteremben   

„Illünk és beilleszkedünk!” címmel indít innovatív, kísérleti foglalkoztatási programot a székesfehérvári kistérségben a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány (CICE). A konzorciumi partnerségben, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt hetven megváltozott munkaképességű ember számára nyújt OKJ-s képzéseket, és segítséget abban, hogy újra munkát találhassanak.

tovább>>
 


„Illünk és beilleszkedünk!”

A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) és a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány (CICE) innovatív kísérleti foglalkoztatási programja
 

Az elmúlt év végén, a LÁRKE évzáró rendezvényén elhangzott már az a gondolat, hogy a tíz éve alakult LÁRKE munkatársai a jövőben olyan irányban kívánnak tovább dolgozni, ami megteremtheti a fogyatékkal élők számára a közös problémákon alapuló, közös érdekvédelem lehetőségeit. Hiszen fontos észrevenni: a problémák alapvetően közösek. Számtalan olyan élethelyzetet ismerünk, amelynek megoldása egy ép ember számára csak egy pillanat - egy fogyatékossággal élő számára viszont sokszor megoldhatatlan problémának tűnik.

tovább >> 


 Tanulni, társaságban lenni – ilyenkor érzem, hogy én is érek valamit…”

Hamarosan indulnak a képzések a LÁRKE „Illünk és beilleszkedünk” projektjének keretében. Nem ígérjük, hogy minden résztvevőt be tudunk majd mutatni külön-külön – de az első jelentkezővel, Pajor Katalinnal természetesen beszélgettünk egy kicsit.

tovább >> 


  Csapatunk

A LÁRKE és a CICE évek óta dolgozik azon, hogy minden projektünk kapcsán magunk köré tudjuk gyűjteni azokat a szakembereket, akik kitűzött céljaink megvalósításában a leghatékonyabb segítséget tudják nyújtani. Ezúttal is így történt: íme, az „Illünk és beilleszkedünk!” projekt szakmai közreműködői.

tovább >>


  A projektről

 A LÁRKE és a CICE konzorciumban megvalósuló 5 szakaszból álló projektje. A kísérleti program fókuszában a képességek, készségek és az ezeknek megfelelő munka illeszkedése áll. Az énkép munkavállalásra való alkalmassá tétele a mentális támogatáson keresztül. Az illeszkedés (az egyén és képességei, az egyén és munkája) és a munka világába való beilleszkedés.

tovább >>

 

 

Támogatott foglalkoztatás a LÁRKE akkreditációjára alapozva

Támogatott foglalkoztatás a LÁRKE akkreditációjára alapozva



   

 


Stáb


Gyulai Zsuzsanna

megváltozott munkaképességű

munkavállaló

 

Információk a projektről


Projekt költségvetés

2.240.000,-Ft


Időtartam

2014.01.01-2014.12.31.


   

Láncos Róbert

megváltozott munkaképességű

munkavállaló

 

Cél

 Megváltozott munkaképességű munkavállalók akkreditált

foglalkoztatónál történő alkalmazása. 

   

Romfa Zsanett

rehabilitációs mentor

 

Indikátorok

2 fő programba vonása részmunkaidőben (általános irodai adminisztráció)

1 fő rehabilitációs mentor biztosítása


 

Bővítési lehetőség

További két fő személyi segítő alkalmazása.



A Braille-világkonferencián jártunk

Az Országos Elnökség megbízásából szeptember 27-30. között Lipcsében a Braille21 világkonferencián vettünk részt. Az ott szerzett tapasztalatokról szeretnénk önöknek átadni pár információt.

27-én a konferencia bevezetőjeként egy kiállítást tekinthettünk meg, amelyen főként pontírással kapcsolatos eszközöket és termékeket mutattak be.

Egy érdekesség volt, pl. az a Braille-tábla, amely máshogyan működik, mint az eddigi típusok. A tábla segítségével a betűket nem lefelé, hanem felfelé domborítjuk. Az írás balról jobbra halad, és nem kell tükörképben írni a betűket. A pontozó nem árszerű eszköz, hanem homorú végű szerszám, amivel az ablakok alsó részén levő kidomborodó pontokra kell rányomni a papírt. A tábla felső, ablakos része felhajtható, azonnal elolvashatjuk, amit írtunk, majd a felső rész visszahajtása után folytatni lehet az írást.

Láttunk többféle méretben mechanikus és elektronikus pontírógépeket is. Az utóbbi változat tárolni tudja a memóriájában a beírt szöveget, amit később ismét kinyomtathatunk.

A Braille-nyomtatók közül a svéd Index cég Braille boksz nevű eszköze érdemel említést, ami óránként 900 oldalt képes kinyomtatni, és nagyon jó zajszigeteléssel rendelkezik.

Megtekinthettünk Braille-billentyűzeteket is a kiállításon. A spanyol vakok szövetsége standjánál azt a Bluetype klaviatúrát néztük meg, ami egyaránt képes vezetékes és Bluetooth kapcsolatra is. Az ára viszonylag alacsony. Érdekes volt még a Braille pen12 nevű lengyel Braille-billentyűzet is, amibe egy 12 karakteres Braille-kijelzőt is beépítettek. Bluetooth kapcsolattal ez az eszköz is csatlakoztatható mobiltelefonokhoz, Iphone-hoz és laptopokhoz is, így nagyban megkönnyíti ezek használatát. Az eszköz ezer Euróba került.

Több cég standjánál Braille-kijelzők rendkívül sokféle változatát láthattuk. Az egysorosak közül volt 20-80 cellás Braille-sor, de megtekinthettünk olyan irodai kiépítést is, ahol az alapkijelzőhöz több kiegészítő modul is kapcsolható, hogy egy időben több adatterületet is ellenőrizhessen a felhasználó.

Egy új technológia folytán egyes Braille-kijelzők érzékelik, hogy hol tart az olvasó ujj. Így akár az olvasással egy időben a kijelzőhöz csatlakoztatott számítógép auditív módon is elmondja az ujj alatt levő szöveget. Ez egyrészt praktikus a pontírás tanulásakor, hiszen a tanuló hallja, milyen betűt olvas éppen, így ellenőrizni tudja, hogy jól ismeri-e fel a Braille-betűket. Másrészt az ilyen kijelző idegen nyelvek tanulásakor is hasznos segítség lehet. Miközben a szavak leírt alakját az ujjunkkal olvassuk, egy időben hallhatjuk is a szavak kiejtését. Ezek a kijelzők automatikus sorváltásra képesek. Érzékelik, mikor ér az olvasó ujj a sor végére, és abban a pillanatban a kijelző áthelyezi a kurzort a következő sor elejére. Több órán keresztül tartó olvasáskor rendkívül hasznos lehet, mert nem kell mindig a kurzormozgató billentyűkkel sort váltani. Megtekinthettünk többsoros kijelzőket is. A HyperBraille nevű eszköz kijelző területe majdnem A4-es méretű. Egy bemutatón láthattunk rajta egy számítógép-képernyőnyi anyagot. Egyszerre több ablak volt tapintható, az aktuális ablak vastagabb vonallal volt határolva, és annak nevét is el lehetett olvasni. A tárgyalt kijelző érintőképernyős, a kijelzőn is lehetett ablakok között váltani. A kijelzőrész mellett kurzor- és egérmutató mozgató billentyűk és más parancsgombok is a használhatóságot segítik elő. A HyperBraille alkalmas domború képek, ábrák megjelenítésére is.

Érdekes volt az a mesekönyv, amelynek bal oldalán síkírásban lehet olvasni a mesét, jobb oldalon pedig egy-egy domború kép tapintható. Így a látó szülő, miközben olvassa a vak gyermekének a mesét, egy-egy, a mesével kapcsolatos kedves képet megmutathat a csemetéjének.

Láthattunk egy, az Euró azonosítására szolgáló műanyag lapocskát, amelynek segítségével mind az érmék, mind a papírpénzek azonosítása lehetséges. A lapocskán domború vonalak és Braille-feliratok nyújtanak ehhez segítséget.

Tetszett az a képeslap is, amelynek elején pontírásban az "Üdvözöljük önt Lipcsében" felirat szerepelt, és ugyanitt a város egy-egy épületének domború képe tapintható. A képeslap második és harmadik oldalára lehet pontírásban egyéni üdvözletet írni.

Megcsodálhattunk különböző eljárással készített domború képeket, ábrákat. A lipcsei Braille-könyvtár bemutatta a domború térképeit, amelyek háromféle formában kaphatók: domború (átlátszó műanyagból), sík (nagybetűs) és kombinált kivitelben (amelyben mindkettő egymás alatt van elhelyezve). Megrendeltünk egy német nyelvű Magyarország térképet, amelyen a folyók, a tavak, a megyehatárok, a főváros és a megyeszékhelyek találhatók. A neveket pontírású rövidítések azonosítják. A folyók rövidítései előtt nagybetűjel található, a városnév-rövidítések kisbetűsek, a megyék szintén, de hármas pont van utánuk. A térkép német nyelvtudás nélkül is jól használható. A kombinált térkép síkírású része hozzájárul ahhoz, hogy ha nem ismerünk fel valamit a domború térképen, látó segítséggel mégis azonosítani tudjuk.

A konferencián hat témára bontva 73 előadást hallgathattunk meg. Az alábbiakban ízelítőt szeretnénk adni egy-egy előadásból.

1. Oktatás és írásbeliség:

Egy projekt keretében fejlesztések történnek azzal kapcsolatban, hogy miként lehet Word dokumentumokban levő matematikai leírásokat egyre jobban pontírásba átkódolni és kinyomtatni.

Beszámolót hallottunk egy olyan európai uniós projektről, amely a vak gyermekek Braille-olvasásra való felkészítésével foglalkozik.

Egy munkacsoport olyan szoftvert fejleszt, ami játékos formában, interaktív módon segíti a Braille-írás megtanulását és alapfokú gyakorlását.

Elhangzott az egyik előadásban, hogy bár a beszédszintetizátorral való olvasás kevesebb erőfeszítést igényel az olvasótól, ezzel a módszerrel olvasás közben fontos információt hordozó tényezők háttérbe szorulnak, mint pl. a szöveg elrendezése (címek, alcímek, bekezdések stb.), központozás, helyesírás.

Egy norvég tapasztalat szerint kitűnően lehet tanítani pontírásra siket-vak embereket csoportos foglalkozás keretében. A tanulók pozitív hatással vannak egymásra, s így jól haladnak előre.

Információkat kaptunk arról is, hogy a VisionAustralia online zenei könyvtárat tart fenn, ahonnan a könyvtár tagjai Braille-kottákat tölthetnek le, amelyet vagy Braille-kijelzővel olvashatnak el, vagy kinyomtathatnak. Itt Braille-kottaszerkesztő szoftvert is fejlesztenek.

A Daisy könyv is segítséget nyújthat a pontírás tanulásában. A 2.02-es változat már tartalmaz Braille-fájlokat is.

A Braille-írást oktató tanárok keresik azokat a módszereket, amelyek azoknak a látássérülteknek nyújtanak segítséget, akik normál tanfolyamon nem tudták elsajátítani a pontírást.

Egy szép holland példáról is értesülhettünk. Az ottani szövetség munkatársai megfigyelték, hogy azért csökken a Braille-könyvek olvasottsága, mert a tagtársak gyakran nem tudják, milyen könyvekből választhatnának még. Ezért első lépésként összevonták a hangoskönyvtár és a Braille-könyvtár katalógusait. Az összevont katalógusban a tagtársak láthatták, hogy milyen értékes könyvek vannak még, amelyek nincsenek meg pontírásban. Önmaguk számára megrendelhetik pontírásban is az összevont katalógusban található hangoskönyveket. További lépésként a holland Braille-könyvtár szerződést kötött más országokban levő Braille-könyvtárakkal, így lehetővé vált a könyvtárak közötti kölcsönzés. Ezzel szintén nőtt a választék. Ezek a változtatások nagy lelkesedést váltottak ki az olvasók körében, így rövid idő alatt 66%-kal nőtt a kölcsönzött/vásárolt Braille-könyvek száma.

Egy előadó szerint a megfelelő tanulói környezet kialakításához használni kell a Braille-írást és a domború képeket. Ennek a két információs formának olyan szoros kapcsolatban kell lennie egymással, mint egy ikerpárnak. Ez a társítás nagyban segítheti a vak embereket a körülöttük lévő világ megismerésében.

2. Szakképzés, munkalehetőségek, élethosszig tartó tanulás:

 Németországban az ügyvédek eredményesen használják a pontírást a tárgyalásokra való felkészülésben és a részvétel folyamán. A Braille abban nyújt nekik segítséget, hogy miközben figyelnek a tárgyalásra, jegyzeteikben megkereshetik a szükséges információkat. A pontírás segítségével teljes mértékben képesek ellátni a munkájukat.

Világszerte sok vak ember dolgozik bankokban, információs pultokban, kiskereskedelmi egységekben, call-centerekben, értékpapír-irodákban (részvényügynökségek), valamint a telemarketing, a jogi és biztosítási ügyek területein.

Ők a vevőkkel vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás közben számtalan módon használják a pontírást. Hasznos számukra, hogy miközben beszélnek a vevőkkel, a Braille-jegyzeteikből fontos információkat kereshetnek ki.

Számítástechnikát oktató tanárok azt tapasztalják, hogy sokkal hatékonyabb a munkájuk akkor, ha a szintetizált beszéd mellett Braille-könyveket, tapintható ábrákat, Braille-kijelzőt is használnak.

Egy másik előadó is megerősítette, hogy Braille-kijelzővel felszerelt számítógéppel jobban lehet dolgozni, mint olyan géppel, amelyen csak beszédszintetizátor van a képernyőolvasóhoz csatlakoztatva. A Braille-kijelző nagy segítséget nyújt irodalmi munkához, nagyon hasznos a leírt szövegek módosításakor, különböző szövegrészek áthelyezésekor. A pontírás használata hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk jobban fogalmazni, és jó legyen a helyesírásunk. Mindez nagyon fontos a munkavállaláshoz.

Ha a vak emberek a számítástechnikai lehetőségeket a pontírással együtt használják a munkájukban, akkor hatékonyabban végzik el a feladatukat, s így alkalmasabbak lesznek a munkavállalásra.

Az úgynevezett Rfid címkék praktikusságát is bemutatták. A Multimédiás prezentáció készítésekor például fémlapra helyeznek egy Braille-írásos lapot, amelyen az előadó vázlata található. A vázlat egy-egy pontjához helyeznek mágneses Rfid címkéket. Amikor a szónok az előadás megtartása közben odaér egy ilyen címkéhez, egy speciális tollal megérinti azt. Ekkor a címkéhez vezeték nélkül kapcsolódó számítógépen elindul egy előre meghatározott folyamat. Megjelenik egy kép, elindul egy videólejátszás stb. Az előadó a pontírásos vázlat és az Rfid címkék segítségével rugalmasan tud mozogni az anyagban.

Sokat segíthetnek ezek a címkék egy Braille-könyvtáros munkájában is. Rfid címkéket helyeznek a Braille-könyvekre, és a könyvtár katalógusát rögzítik egy számítógépes szoftverbe. Miután a könyvtáros megtalál egy könyvet a szoftverben, egy speciális tollal elindul azt megkeresni a polcok között. A speciális toll irányítja, és abban a pillanatban jelez, amikor a könyvtáros a könyvhöz ér.

3. Kutatás és fejlesztés:

A Daisy-konzorcium kutatásokat végez azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne még jobban felhasználni a pontírást az információszerzésben.

(DaisyPipeline 2 projekt)

Vezető Braille-kijelző-fejlesztő cégek dolgoznak egy olyan közös alaprendszeren, amely egységesítené, megkönynyítené a képernyőolvasó szoftverek számára a különféle gyártmányú kijelzők kezelését.

Angliában arról folytattak vizsgálatot, hogy miként dolgoznak a felhasználók a Braille-kijelzőkkel. Felmérték, milyen típusú információkat tudnak a felhasználók jól elérni ezekkel az eszközökkel, mit szeretnek, és mit nem szeretnek munka közben.

Akik Braille-kijelzőt és beszédszintetizátort is használnak, milyen esetben részesítik előnyben az egyiket vagy a másikat, mikor tartják hasznosnak egyszerre mindkettőt.

A kutatás eredményeit felhasználhatják a jövőben a Braille-kijelzők fejlesztésekor.

Az angol pontírás alkalmazásának országonként eltérő gyakorlatai léteznek. Törekvés van az egységesítésre. Egy előadás arról szólt, hogy hol tart ez a folyamat, és mit ért el eddig ez a kezdeményezés.

Fejlesztések történnek azzal kapcsolatban, hogy a Daisy könyveknek legyen pontírásba, azon belül rövidírásba lefordított része, aminek a segítségével a Braille-kijelzőn lehet követni az elhangzó szöveget. Tankönyveknél, tudományos munkáknál nagyon fontos, hogy Braille-írásban pontos leírást találjunk. Nagy előny ez képletek olvasásakor, egy-egy feladat elvégzésekor. Az olvasó - miközben rövidírásban olvassa a szöveget - teljesírásban is könnyedén kereshet benne. Ezzel a módszerrel még hasznosabbá lehet tenni a Daisy könyveket.

Német szakemberek olyan rendszert fejlesztenek, amellyel az optikai karakterfelismerő rendszereknél jobban feldolgozhatóvá válik a beszkennelt anyag. A rendszer táblázatokat, bonyolult formázási megoldásokat tartalmazó kiadványoknál igen hasznos. Általa gyorsabban, pontosabban lehet feldolgozni és pontírásba konvertálni a kiadványokat.

Elhangzott egy előadás a Noms projektről is, amelyben nanotechnológiára épülő Braille-kijelzőt fejlesztenek.

4. Az információhoz való hozzáférés javítása:

A WBU elnöke beszámolt arról, hogy folyamatos tárgyalások történnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével arról, hogy egy világméretű egyezménnyel tegyék lehetővé a szerzői jogok szabályozását, ily módon mi, vak emberek mindenhol szabadon hozzáférhessünk pontírásban vagy elektronikus formában az információkhoz.

Belgiumban egy munkacsoport a Braille-matematikai rendszeren dolgozik. Céljuk az, hogy egyre használhatóbbá alakítsák azt, és nemzetközileg egységessé tegyék. További céljuk, hogy ezt vak gyermekeket oktató látó tanárok is könnyedén elsajátíthassák.

5. A pontírás, mint az általános formatervezés része:

A gyógyszeres dobozok Braille-feliratozásával kapcsolatban elhangzott, hogy a pontmagasságot, a feliratok elrendezését és más, fontos szempontot a NBN-EN 15823-2010 szabvány határozza meg.

További szabványok létrehozása azért nehéz, mert a különböző országok eltérő pontkombinációkat használnak egy-egy betűre vagy jelre. De mégis szükségesek, annál is inkább, mert a gyógyszeres dobozokon kívül egyre több termékre kerül Braille-felirat, és liftekben, megállókban, vonatokon és más helyeken is egyre több Braille-információs táblát találunk, amelyek segítenek a tájékozódásban.

A pontírás a különböző termékeken nem csupán információ a vak emberek számára, hanem új lehetőségeket is rejt magában. A széles nyilvánosságban nagyobb érdeklődést kelthet a pontírás, ha a látók számára is különleges tapintásos élményt nyújt. Egy projekt keretében ennek a lehetőségeit keresik.

Egy másik projekt olyan Braille-írás kialakításán dolgozik, amely a síkíráshoz hasonlóan többféle betűtípust használna. Az írásmód több érzelem kifejezését szolgálhatná. Lenne nagyságbeli eltérés (a normál méretűnél nagyobb betűk), alaki eltérés (a pontok alakja lehetne négyzet vagy háromszög), anyagbeli eltérés (szilikon, fa, kis villanykörték, amelyek meleget is sugároznak, csempék a falon). Élményt adhatna egy-egy esetben elrendezésbeli változtatás is, pl. a jobbról balra való írás. Mindezt nem átlag nyomdai munkában alkalmaznák, hanem művészi megoldásokban. Az elképzelés a síkírás változatos megoldásaiból táplálkozik, hiszen a síkírásban gyakran fejeznek ki érzelmeket eltérő betűtípusú, színű és nagyságú szövegrészekkel, és bizonyos nyelvek írásai nem balról jobbra, hanem jobbról balra haladnak.

6. A pontírás szerepe a független életvitel kialakításában:

Angliai kutatók vizsgálják, milyen tényezők (életkor, betegségek, a tapintásos érzékelés fejletlensége) járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki felnőtt korban nem tudja megtanulni a pontírást, valamint módszereket dolgoznak ki a tapintással való érzékelés fejlesztésére. Ily módon hozzásegítik a felnőtt vak embereket a pontírás megtanulásához.

A szófiai vakok iskolája bemutatta, miként készítenek olyan tankönyveket, amelyekben domború képek és ábrák találhatók. Évek óta általánosan használnak domború grafikát különböző tudományokkal és művészetekkel foglalkozó könyvekben.

Az RNIB kutatást végez a Braille-felhasználók körében, amelyben többek között a következő kérdésekre keres választ: Milyen célok elérésére használják a pontírást? Milyen szinteken? Hogyan használják azt a másokkal való kommunikációban? Az idők során hogyan változtak a felhasználók szokásai és szükségletei? Hogyan vélekednek különböző pontírással kapcsolatos kérdésekben (a pontírás egységesítése, rövidírás és teljesírás használata, computer Braille használata stb.).

Elhangzott egy előadás a nemzeti Braille-bizottságok alapításának fontosságáról. Kérdésekre keresik a választ: Mi a Braille-bizottság szerepe? Kik legyenek a tagjai? Miért kell minden országban ilyen bizottságot létrehozni?

Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban vannak olyan online könyvtárak, ahonnan Braille-könyveket lehet letölteni. Ezek a könyvek Braille-kijelzővel olvashatók vagy kinyomtathatók.

Péntek délután került sor a lipcsei Braille-könyvtár meglátogatására, ahol nagy örömünkre bemutatták a nyomdai részt. A feldolgozási osztályon 10 korrektor dolgozik, öt látó és öt vak munkatárs. Párban, egymás tevékenységét segítik. Az előállítási részen a nyomtatás nagy példányszámú kiadványok esetében fémlemezről történik, két automata sajtóval. A kisebb példányszámú kiadványokat pedig Index 4x4-es gépekkel nyomtatják.

Külön részlegben gyártják a domború képeket. A képek közül voltak olyanok, amelyeket papírra nyomtatnak, vannak amelyeket pedig műanyagra. Itt tapinthattunk egy távol-keleti díszes épületről is egy domború képet. A műanyag térképek előállítása is a könyvtárban történik, a világ számtalan részéről láthatunk itt térképeket. Itt készítették el számunkra a kongresszus ideje alatt a cikk első részében említett Magyarország-térképet is.

A konferencia nagyon értékes volt, mert rendkívül sok ismeretet nyújtott számunkra. Szeretnénk ezeket a tapasztalatokat felhasználni majd a Braille-kultúra előmozdítása érdekében.

Péter Zsigmond, Varró Attila

Adó 1 %


"Csukd be a szemed. Látod?
Látod azt a világot?
Többen élünk ott, hova
Fáklya fényt sosem dobott."

Kedves Asszonyom / Uram!

14 éves tapasztalattal rendelkező non-profit szervezet vagyunk. Küldetésünk a rehabilitáció elősegítése, érdekképviselet, szolgáltatásfejlesztés, adományszervezés. Elsősorban a Közép-Dunántúli látássérült emberek és családjaik támogatása.

„Semmit rólunk nélkülünk!”

Kérjük, adója 1%-ával segítse Ön is a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületét!

Az 1 százalékot egy az 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározottak szerint felajánlhatjuk egy szervezet javára. Erről írásos nyilatkozatban kell rendelkeznünk. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szervezet adószámát és a szervezet nevét. Rendelkező nyilatkozat minta egyszazaleknyomtatvany.pdf néven innen tölthető le.

 

Adószámunk: 18494967-1-07
Bankszámlaszámunk: OTP 11736006-20361644

 
Köszönjük támogatását!

 

 

A linkre kattintva PDF formátumban megtekintheti az alábbi dokumentumot:

adó 1% 2016

Hirek

Hírek

Bemutatkozás

MAGUNKRÓL

A LÁRKE (alapítva 2003-ban), a látássérült emberek társadalmi befogadásáért, egyenlő esélyeinek megteremtéséért, érdekvédelmi, közösségfejlesztő, szemléletformáló munkát végez, egymást kölcsönösen segítő, aktív közösség összefogásával, a Közép-dunántúli régióban (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom megye).
Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket. Következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására.

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

A LÁRKE egy olyan társadalom eléréséért tevékenykedik, amiben megvalósul a valódi integráció. A gyakorlati életben is működik a befogadó nyitottság a társadalom minden rétegében. Megvalósul az esélyegyenlőség. Nem történik hátrányos megkülönböztetés.
A társadalom tagjai megfelelően tájékozottak a fogyatékosságot illetően, emberek egymással nyitottan tudnak kommunikálni. Emberbarát hivatali rendszer működik. Minden látássérültnek lehetősége van könnyen és gyorsan hozzájutni a megfelelő és az általa választott segédeszközhöz, beleértve a vakvezető kutyát is.
A LÁRKE célja, egy jobb, élhetőbb világ biztosítása, elsősorban vakok és gyengénlátók, megváltozott munkaképességűek, illetve a társadalom többi szereplői számára. Érdekvédelemmel és szolgáltatások nyújtásával teszi mindezt, a Közép Dunántúli régióban, országos hatást kifejtve. A „semmit rólunk, nélkülünk” elv alapján, a tagok bevonásával, alkalmazottak, külső szakemberek, szakmai partnerek közreműködésével, törekszik a professzionális működésre.

 

 

A „A fény túlsó oldalán…” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete tájékoztatja tagságát, támogatóit, illetve a területén működő önkormányzatokat, vállalkozókat és gazdálkodó szervezeteket arról, hogy egy látássérült emberekkel foglalkozó Fejér megyei szervezet által terjesztett levél tartalma – „felszólítás megyei összefogásra” – megtévesztheti az olvasót, aki okkal gondolhat arra, hogy ez a kezdeményezés a mi Egyesületünktől származik.

Nem értünk egyet sem a levél stílusával, sem pedig annak tartalmával, hangnemével és manipulatív jellegével. A levélhez mellékelt csekk pedig adománykérésre utal, amivel tévesen a saját Egyesületünket azonosíthatják.

Egy rövid idézet a levélből, amely megtévesztő és indokolatlanul sajnálatot keltő: „Szükségünk lenne üvegszemekre…” Fontos tudni azonban, hogy a szemorvos minden rászoruló részére felír szemprotézist.

Egy másik levelével kapcsolatban, amelyben pedig egy új hangoskönyvtár létesítéséhez kér támogatást megjegyezzük, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében működik hangoskönyvtár, amelyből több ezer könyv közül lehet ingyenesen könyveket kölcsönözni.

Az általunk megismert két levélben még számos olyan megtévesztés található, amelyekre – hely hiányában – ebben a közleményben nem tudunk kitérni.

Tájékoztatjuk továbbá Önöket arról is, hogy Magyarországon, annak minden megyéjében, számos formában segítséget kapnak a vak és gyengénlátó gyermekek és felnőttek. A mi egyesületünknek is nemcsak célja, hanem feladata is, hogy a látássérült embereket minél közelebb segítse a teljes élethez, ezzel megkönnyítve mindennapi életüket.

Végezetül kérjük Önöket, hogy a látássérült emberek érdekében, a megyében történő adománygyűjtés és támogatáskérés esetén forduljanak hozzánk információért.

Elérhetőségünk:

„A fény túlsó oldalán…” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE)
8000 Székesfehérvár Jancsár u.11.
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: 06/22-318-700, 06/30-598-38-06
Adószám: 18494967-1-07
Bankszámlaszám: OTP 11736006-20361644


Szokó Zsolt Elnök

gh

Elérhetőségeink

Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE)

Székhely/iroda: 8000 Székesfehérvár, Jancsár utca 11.

Telefon: 0622 318 700; +36-30/598-38-72

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 8:00-16:00

Szerda: 8:00-16:00

Péntek: 8:00-12:00

 

Elnök

Szokó Zsolt

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  

Irodai munkatársak:

 

Papp Mária

mentor, tanácsadó

+36 30 598 38 06

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  

Németh Erika

adminisztrátor

+36 30 598 38 72

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Láncos Róbert

LÁRKE telefonos flotta ügyintéző

+36 20 21 22 333

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Jakab Szilárd

informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus

+36 30 607 63 87

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Körzeti csoportok:

 

Enying, Székesfehérvár

 

Sárbogárd

 

Dunaújváros

 

Bicske és Fejér megyén kívüliek

Matis Mónika

+36 30 598 38 99

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Mór

Jakab Szilárd

+36 30 607 63 87

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  

adószám:

18494967-1-07

bankszámla:

OTP NYRT 11736006 – 20361644

adományszámla

16200247-10006306

nyilvántartási szám:

1953 Pk. 63.684/2003/2.

Statisztikai számjel:

18494967-9499-529-07

A TÁMOP pályázatok bemutatása

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

1.         TÁMOP 2.6.2-12/1-2013-0033 – „Szolgáltatási kapacitásfejlesztés a LÁRKÉ-nál.”

Projektköltségvetés: 8.000.000,- Ft

Időtartam: 2013.06.01-2015.05.31.

Cél: Szolgáltatási minőségbiztosítási rendszer kidolgozása az AMSZ projekt szolgáltatásai kapcsán. Szervezeti szabályzatok kidolgozása. A szervezet hosszú távú céljainak és alap értékeinek, víziójának, missziójának illesztése egy új szervezeti fejlődési szakaszhoz. Új konkrét fejlesztési lépések meghatározása.

Eredmények: Készségfejlesztésben részt vett munkavállalók száma 4 fő; Kidolgozott szervezetfejlesztési tervek száma 1 db; Munkaerőpiaci-szolgáltatásra irányuló minőségbiztosítási rendszer 1 db az alábbi szolgáltatási elemekkel: egyéni igények és szükségletek, egyéni életcélok felmérése, egyéni fejlesztési terv, esetmenedzser, munkaközvetítés, közfoglalkoztatás szervezés;

Szervezeti szabályzatok megalkotása: SZMSZ, pénzmosást megelőző, leltározási és selejtezése, iratkezelési és bizonylatolás, munkavédelmi és tűzvédelmi, esélyegyenlőségi,adatkezelési, panaszkezelési szabályzatok, ügyfélszolgálati rend;

Szervezetfejlesztési terv, Arculati kézikönyv, Szervezeti kapacitásfelmérő kérőív és annak értékelő dokumentuma;

2.     TÁMOP 1.4.1-12/1-2013-0418 -„Fiatalok - erőforrás –szervezet fejlesztés – hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatása.”

Projektköltségvetés: 24.263.049,- Ft

Időtartam: 2014.04.01-2015.03.31. (Vállalt tovább foglalkoztatás 3 hónap.)

Indikátorok: Projektben foglalkoztatott fiatal vagy pályakezdő munkavállalók száma 6 fő

Stáb:Rudnicai Margit (projektmenedzser) Romfa Zsanett (mentor), pályakezdők: Csóri Viktória (rendszergazda) Farkas Renáta, Jáger Zsófia, Komenda Tamás (rendszergazda) Siki Magdolna, Zsargó Borbála;

Célok a projektben

  • Foglalkoztatási cél: A pályakezdő és fiatal munkavállalók részére munkatapasztalat biztosítása, munkaszocializációs folyamataik támogatása, megélhetési alapjaik megteremtése 15 hónapon keresztül.
  • Munkaszervezeti cél:Mindennapi adminisztratív és informatikai feladatok ellátása. A TÁMOP 2.6.2 projektben kidolgozott új szabályzatok bevezetése a munkaszervezetbe, az új szervezeti és működési szabályzat kipróbálása és a gyakorlathoz igazítása. Az AMSZ2014 projekt adminisztratív munkájának informatikai támogatása.
  • Szervezetfejlesztési célok: A TÁMOP 2.6.2. projektben elkezdett szervezeti kapacitásfelmérő kérdőív eredményeire alapulva a tagság igényeinek teljesebb feltérképezése. Az igényekre alapozva szolgáltatás fejlesztés. Társadalmi vállalkozási ötletek kidolgozása a meglevő szervezeti kapacitásokra alapozva. A TÁMOP 2.6.2. projektben standardizált közmunka szervezési szolgáltatás megvalósíthatóságának kidolgozása.

3.     TÁMOP-1.4.3-12/1-2013-0001 „"Illünk és Beilleszkedünk!" - Innovatív kísérleti foglalkoztatási program a székesfehérvári kistérségben

Projekt költségvetés: 199.999.980,- Ft

Időtartam: 14 projekt hónap

Cél: A LÁRKE és a CICE konzorciumban megvalósuló 5 szakaszból álló projektje. A kísérleti program fókuszában a képességek, készségek és az ezeknek megfelelő munka illeszkedése áll. Az énkép munkavállalásra való alkalmassá tétele a mentális támogatáson keresztül.

Indikátorok

Munkaerő piaci integrációt segítő kidolgozott módszer, eszköz 6 db

Egyéni szükségletekre épülő tanácsadásban résztvevők száma 60 fő

A képzést sikeresen befejezett hátrányos helyzetű emberek száma: 53 fő

Munkaerő-piaci képzésbe vontak száma 70 fő

Munkáltató érzékenyítő képzésének száma 20 db

Projektbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma 70 fő

Célcsoportok: 10 fő megváltozott munkaképességű un. erőforrás díler (munkaerő piaci mentorként és coach). 60 fő megváltozott munkaképessétőséggű ember, speciális tréning és coaching alapú fejlesztésbe vonva. A munkaadók. A székesfehérvári kistérségben 200 megváltozott munkaképességű emberrel bíró háztartása.

Unis LRKE banner

Jogi tudnivalók látássérülteknek

Jogsegély szolgálat
A diszkrimináció hat formájáról
A gáz- és a távhőszolgáltatás szociális támogatása
A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló kormányrendelet módosításáról
A MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Személyszállítási Üzletszabályzata
A rehabilitációs járadékról
A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól
A tankönyvpiac rendjéről
A vakvezető kutyákat és gazdáikat megillető kedvezmények
A villamosenergiáról
Az egyenlő bánásmód tanácsadó testület állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól
Családi pótlék
Családi pótlék módosítása
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
Esélyegyenlőségi törvény
Fogyatékos személyek postai szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Fogyatékos tanuló a felsőoktatásban
Oktatási jogok biztosának hivatala
Parkolás
Utazási költségtérítés
Vakok és a közjegyző
Vasúti hirdetmény megállapodás vak és kísérője részére történő jegykiadásról nemzetközi forgalomban
Vasúti hirdetmény vak és kísérője részére történő jegykiadásról nemzetközi forgalomban

Szabadidős tevékenységek

Szabadidős tevékenységek

Szolgáltatásaink

Informatikai feladatok:

 

  • Az iroda dolgozói számítógépeinek szoftveres karbantartása.
  • A Konica Minolta Bizhub C203 multifunkciós eszköz ellenőrzése.
  • A LARKE wifi hálózat ellenőrzése, esetleges problémák elhárítása.
  • A www.larke.hu honlap karbantartása, tartalom feltöltése).
  • Braille nyomtató karbantartása.
  • Szervízes feladatok, esetleges számítógép hardver meghibásodásának ügyintézése.
  • Informatikai munkaszervezések elvégzése.
  • Akadálymentesítés látássérültek szempontjából.
  • Projektorok beüzemelése, ellenőrzése.


    A LÁRKE alkalmazásában lévő informatikus vállalja az egyesület tagjaitól, külsős, A közép- dunántúli régión belüli, látássérült felhasználóktól érkező számítástechnikai javítások „KISZÁLLÁSOS” való elvégzését. Szoftveres karbantartások, helyszíni infokommunikációs tanácsadás, betanítás stb.
     

 Informatikai szolgáltatásaink látássérülteknek, és ügyfeleinknek:

  • Windows Operációs rendszerek telepítése
  • JAWS szövegfelolvasó és Magic képernyőnagyító program feltelepítése, konfigurálása
  • Vírusírtók telepítése és egyéb kártevő szoftverek elleni védelem kiépítése
  • Office csomag, és PDF olvasó programok telepítése
  • Számítógépek, laptopok, táblagépek esetleges hiba felmérése
  • Routerek beüzemelése

 

Felolvasó programok letöltése