Friss hírek

A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2019. évi CXXVI. törvény

2019. december közepén jelent meg a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2019. évi CXXVI.

törvény, mely számos törvény módosítását tartalmazza.

 

Ezek közül most csak néhányat ismertetünk, szándékaink szerint azokat, amelyek olvasóinkat érinthetik.

 

A salátatörvénynek köszönhetően a szociális törvény (1993. évi III. törvény) több ponton módosult. Kisebb változások történtek például az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozóan is, ezek azonban zömmel technikai módosulások. Közülük talán egyet érdemes kiemelni: mint ismeretes 2019. január 1-jétől – külön erre irányuló felülvizsgálat nélkül – gyermekek otthongondozási díját

(gyod) állapítottak meg azoknak a vérszerinti, illetve örökbefogadó szülőknek, akik 2018 decemberében gyermekükre tekintettel ápolási díjra voltak jogosultak. A vonatkozó szabályozás alapján 2019. július 1. és december 31. között a hatóságnak érdemben, ténylegesen is felül kellett vizsgálni mindazok gyod-ra való jogosultságát, akik az ápolási díj alapösszegére  voltak jogosultak és helyette kapták a gyod-ot, vagy korábban, a gyod megállapítását megelőzően ugyan magasabb összegű, illetve kiemelt ápolási díjban részesültek, de 2019-ben egyébként is esedékessé vált náluk a  soros felülvizsgálat.

 

Ha a felülvizsgálat eredménye az, hogy az egyébként súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek nem önellátásra képtelen, akkor a szülő gyod-ra való jogosultságát 2019. december 31-étől a hatóság megszünteti. Ez a helyzet sajnálatos módon akár a látássérült gyermekek esetében is fennállhat, minthogy továbbra sem változott – a sokat vitatott – a jogosultság felülvizsgálatához szükséges szakértői felülvizsgálat szempont, illetve pontozási rendszere. Az ennek alapján vizsgálandó tevékenységek, funkciók (öltözködés, étkezés, tisztálkodás, lakáson belüli közlekedés, stb.) vizsgálata ugyanis nem minden, egyébként  súlyosan fogyatékos ember önellátásra képességének értékelésére ad megfelelő választ. A 2020. január 1-jétől hatályba lépő szabályozás alapján: Hha a felülvizsgálat következtében a gyod-ra való jogosultság 2019. december 31-ével megszűnt, az ugyanazon ápolt személyre tekintettel 2020. január 31-éig ápolási díj vagy gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránt benyújtott kérelem esetén – ideértve a korábban benyújtott, még el nem bírált igényeket is – a jogosultságot – annak fennállta esetén – 2020. január 1-jétől kell megállapítani.

 

További fontosabb változás, hogy módosultak a tartós ápolást végzők időskori támogatásának jogosultsági feltételei is. Az alkotmánybíróság 25/2019. (VII. 23.) abhatározatában  megfogalmazott alkotmányossági követelménnyel összhangban (erről korábban részletesen írtunk) erre az ellátásra a törvény alapján az a szülő lehet jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha az öregségi nyugdíjra való jogosultság kezdő időpontját megelőzően összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi

4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte. A hatóságoknak tehát már nem kell vizsgálni, hogy a tartós ápolást végző személy részesült-e a gyermekre tekintettel valamilyen ellátásban.

 

A munka törvénykönyve is módosult a salátatörvénynek köszönhetően. E változások közül ezúttal kettőt emelünk ki:

 

A munkáltató a munkavállaló kezdeményezésére 2020. január 1-jétől – ha ezt kéri – annak a munkavállalónak köteles engedélyezni a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve a munkaszerződés általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre történő módosítását, akinek a gyermeke még nem töltötte be a negyedik életévét, ha pedig három, vagy több gyermeket nevel, akkor a hatodik életévét.

 

Minthogy mostantól a  nagyszülők is jogosultak lehetnek gyermekgondozási díjra, a munka törvénykönyve rögzíti, hogy ennek időtartama alatt fizetés nélküli szabadságot vehetnek igénybe.

 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (flt.) alapján 2020. január 1-jétől megváltozik a  munkaadók részére járó, foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás mértéke. A megváltozott munkaképességű személyeket munkaviszonyban foglalkoztató munkaadók támogatásként a munkabér, illetve járulékok 75%-ára lehetnek jogosultak az eddigi 60% helyett.

 

Mostantól törvény rendelkezik a látássérülteket megillető elemi rehabilitációs szolgáltatásról. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) került kiegészítésre az elemi rehabilitációra vonatkozó, 2021. január 1-én hatályba lépő keret szabályokkal. Ennek alapján a 16. évüket betöltött látássérült személyek vehetik igénybe az elemi rehabilitációs szolgáltatást. Ez a szolgáltatás azoknak az alapvető készségeknek az elsajátítását és alkalmazásának biztosítását jelenti, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az érintettek – képességeikhez mért – legmagasabb szintű önállóságot érhessenek el, illetve amely segítséget nyújt a társadalomba való visszailleszkedésükhöz. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást a látássérültek egy éves időkeret erejéig vehetik térítés nélkül igénybe, mely időkeretet a részletszabályokat tartalmazó, később megjelenő kormányrendelet határozza majd meg. Az éves időkeretet meghaladóan a szolgáltatásra térítés ellenében lehet jogosult az, akinek erre szüksége lesz. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást látássérültként az veheti igénybe, akinek a szem, illetve a központi idegrendszer látási funkcióit érintő betegsége vagy veleszületett fejlődési rendellenessége miatt

 

a) a jobbik szemen maximális korrekcióval mért látásélessége (vízusa)

20/60 (0,33) vagy az alatti

 

b) a látótér 20 fok vagy az alatti, vagy

 

c) kontrasztérzékelése súlyos fokban korlátozott, ideértve a kortikális látássérülést is, amely esetén a látótérben szektorszerű kiesés van, illetve a vizuális információ feldolgozási folyamatainak sérülése miatt észlelési, felismerési zavar jelentkezik.

 

A rehabilitációs szolgáltatás  nyújtására, illetve az azzal összefüggő támogatásra vonatkozó részletszabályok csak ezután kerülnek kidolgozásra, azokat szintén egy később megjelenő kormányrendelet tartalmazza majd. A szövetség természetesen e részletszabályok kialakítása során is fontosnak tartja az együttműködést, ezért is kezdeményezi majd az ezek kialakítása érdekében történő egyeztetéseket.

 

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

 

jogtanácsos