Vakok és a közjegyző

1991. évi XLI. törvény


117. § (4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél
a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,
b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,
c) vak, süket vagy süketnéma,
d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.
125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki
a) nem lehet azonossági tanú (123. §),
b) írástudatlan,
c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,
d) a közjegyző hozzátartozója.
123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki
a) a 18. évét nem töltötte be,
b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,
c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.
126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.
(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.
(3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.



Tanúsítvány



139. § (3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.