Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól

213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet


A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:


Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása



1. § (1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal.
(2) Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
(3) Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Intézet működési költségvetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként kell meghatározni.
(4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.
(5) A főigazgató-helyetteseket és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja.
(6) Az Intézet székhelye Budapest.
2. § (1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.
(2) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek.
(3) Az Intézet szakértői tevékenysége során
a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet kirendeltségének szakértői bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú szakértői bizottság),
b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet regionális igazgatóságának szakértői bizottsága (a továbbiakban: másodfokú szakértői bizottság)
jár el [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakértői bizottság].
(4) Ha a szakértői bizottságra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
a) a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok másodfokú szakértői bizottságai az ott meghatározott illetékességi területen,
b) a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek elsőfokú szakértői bizottságai az adott megyére kiterjedő illetékességgel
járnak el.
(5) Ha a szakvéleménnyel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel,
a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Fővárosi Kirendeltség elsőfokú szakértői bizottságai,
b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság másodfokú szakértői bizottságai járnak el.
3. § (1) A főigazgató
a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek vezetői felett,
b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait,
c) gondoskodik az egységes szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi az Intézet szakmai tevékenységét,
d) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását,
e) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet,
f) gondoskodik a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer, a belső ellenőrzési rendszer működtetéséről,
g) gondoskodik a kötelezettségszegések Intézeten belüli kivizsgálási rendjének kidolgozásáról,
h) ha a szakértői tevékenységgel kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a tudomására, soron kívüli vizsgálatot rendel el,
i) gondoskodik az Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről, továbbképzéséről,
j) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,
k) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek.
(2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató
a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és kirendeltségeinek alkalmazottai felett,
b) szervezi a másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket.
(3) A kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti. A kirendeltségvezető szervezi az elsőfokú szakértői bizottságok működését, valamint ellenőrzi szakmai tevékenységüket.


Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre


4. § Az Intézet szakértői tevékenysége körében
a) szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről,
b) szakvéleményt ad a szakmai munkaképességről,
c) szakvéleményt ad a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról,
d) szakvéleményt ad a fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről,
e) szakvéleményt ad a tartósan beteg állapot fennállásáról,
f) szakvéleményt ad a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,
g) szakvéleményt ad a baleset üzemisége tényének elbírálásához,
h) szakvéleményt ad a keresőképességről, illetve annak változásáról,
i) szakvéleményt ad a baleseti táppénz meghosszabbításához,
j) szakvéleményt ad a hadieredetű fogyatkozás mértékéről, az ezzel kapcsolatos támogatásra való jogosultság egészségi feltételeinek fennállásáról,
k) szakvéleményt ad a nemzeti gondozásra való jogosultság egészségi feltételeinek fennállásáról,
l) felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényét,
m) elvégzi a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatokat,
n) ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb szakértői tevékenységet.
5. § Az Intézet módszertani feladatai körében
a) közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében,
b) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét,
c) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői tevékenység fejlesztésére.


Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet eljárása


6. § Az Intézet a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez, amelynek során egy szakértői eljárás keretében ad szakvéleményt a 4. § a)-c), f) és h) pontjaiban foglaltakról.
7. § (1) Szakhatósági eljárás esetén [Ket. 58. § (6) bekezdés] az Intézet eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha a 4. §-ban foglalt feladat- és hatásköröket szabályozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - harminc nap.
(2) Szakhatósági eljárás esetén [Ket. 58. § (6) bekezdés] a megkereső hatóság az Intézet rendelkezésére bocsátja a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratokat, így különösen
a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,
b) ha az érintett személy foglalkoztatott és a megalapozott szakvélemény kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy az érintett személy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
c) az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentést, ha az érintett személy korábban ilyen ellátásban részesült,
d) ha külön jogszabály formanyomtatványt ír elő az ellátás igényléséhez, illetve az Intézet szakértői tevékenységéhez, a formanyomtatványt.
8. § (1) Az elsőfokú szakértői bizottság tagjait a kirendeltségvezető, a másodfokú szakértői bizottság tagjait az igazgató határozza meg. Minden esetben, amikor annak feltételei fennállnak, a főigazgató utasítására a szakértői bizottság tagjai véletlenszerű kiválasztási eljárással kerülnek meghatározásra.
(2) A szakértői bizottság
a) a komplex minősítés során legalább négy,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben legalább három
tagból áll.
(3) A szakértői bizottságban a nem orvosszakértő tagok száma nem haladhatja meg az orvosszakértő tagok számát.
(4) A szakértői bizottság tagja az a büntetlen előéletű személy lehet, akivel szemben nem áll fenn az (5) bekezdésben, illetve a Ket.-ben meghatározott kizárási ok [Ket. 58. § (6) bekezdés, 59. § (1) bekezdés].
(5) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja az, aki részt vett vagy részt vesz az érintett személy gyógykezelésében, rehabilitációjában, szociális ellátásában, valamint akitől egyéb ok miatt elfogulatlan eljárás nem várható.
(6) A szakértői bizottságnak orvosszakértőként egészségbiztosítási szakvizsgával rendelkező személy lehet a tagja.
(7) A komplex minősítés során a szakértői bizottság
a) legalább két tagja orvosszakértő,
b) legalább egy tagja foglalkoztatási szakértő,
c) legalább egy tagja szociális szakértő.
(8) Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatási szakértője, vagy az a szakértői bizottság tagjának nem jelölhető ki, a kirendeltségvezető, illetve az igazgató megkeresi a regionális munkaügyi központ főigazgatóját, hogy tegyen javaslatot a foglalkoztatási szakértő személyére. A regionális munkaügyi központ főigazgatója a foglalkoztatási szakértő személyére
a) a regionális munkaügyi központ (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő foglalkozási rehabilitációs munkatársai, vagy
b) a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő, a (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők
közül tesz javaslatot.
(9) Ha az Intézetnek nincs vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló szociális szakértője, vagy az a szakértői bizottsági tagjának nem jelölhető ki, a kirendeltségvezető, illetve az igazgató megkeresi a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatóját, hogy tegyen javaslatot a szociális szakértő személyére. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója a szociális szakértő személyére az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők közül tesz javaslatot.
(10) Az igazgató, a kirendeltségvezető a szakértői bizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg dönt a szakértői bizottság elnökének személyéről. A szakértői bizottság elnökének az Intézettel közszolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki.
(11) A főigazgató - a 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti feladatkörében - bármely szakértői bizottság tevékenységének ellenőrzését elrendelheti a 3. § (1) bekezdésének f)-g) pontja alapján meghatározott rend szerint.
(12) A 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelése esetén - az (1) és a (10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - az ügy további intézésére haladéktalanul új szakértői bizottságot kell létrehozni.
(13) A fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható köztisztviselőre a Ktv. 50-58. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
9. § (1) A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.
(2) Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre
a) értékeli a szakvélemény kiadásához szükséges, a 7. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokat,
b) megvizsgálja az érintett személyt, illetve - ha szükséges - kiegészítő egészségügyi vizsgálatot rendel el,
c) a személyes vizsgálat, illetve a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján elkészíti a szakvélemény tervezetét.
(3) A személyes vizsgálatot el kell végezni, ha
a) jogszabály azt kötelezővé teszi, vagy
b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy
c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.
(4) A személyes vizsgálatot [(2) bekezdés b) pont; 11. § (2) bekezdés]
a) az érintett személy lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén kell elvégezni, ha
aa) a szakvélemény kiadásához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási képességének megismerése szükséges,
ab) az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a szakértői bizottság telephelyén vagy a kiegészítő vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál való megjelenését,
b) krónikus fekvőbeteg-szakellátásban részesülő személy esetén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő egészségügyi vizsgálat elvégzésére az Intézet együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval. A kiegészítő egészségügyi vizsgálatot végző személyre is alkalmazni kell a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kizárási szabályokat.
10. § A szakértői bizottság az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, a szakmai munkaképességet, valamint a rehabilitálhatóságot a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezi. A szakmai szabályokat az Intézet a honlapján közzéteszi.
11. § (1) Az előadó szakértő a 9. § (2) bekezdése szerinti tevékenységéről folyamatosan konzultál a szakértői bizottság tagjaival.
(2) A szakértői bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik kiegészítő egészségügyi vizsgálat elvégzését, illetve az érintett személy általuk történő személyes meghallgatását. A vizsgálatra, illetve a személyes meghallgatásra a 9. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha az előadó szakértő tevékenységével kapcsolatban kötelezettségszegésre utaló megalapozott információ jut a szakértői bizottság tudomására, a szakértői bizottság elnöke másik előadó szakértőt jelöl ki, aki újból elvégzi a 9. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(4) A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő szakvélemény-tervezetét, értékeli a (2) bekezdés szerinti vizsgálat, személyes meghallgatás eredményét, és ezek alapján dönt a szakvélemény tartalmáról. A döntés meghozatalára a szakértői bizottság tagjainak szavazatával kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a szakértői bizottság minden tagja aláírja.
(6) A szakvéleményt a szakértői bizottság döntésének megfelelően az előadó szakértő állítja össze. A szakvéleményt az előadó szakértő és a szakértői bizottság elnöke írja alá.
(7) A szakértői bizottság eljárása során keletkezett iratokba való betekintésre a Ket. 68-69. §-ában foglaltak az irányadók.
(8) Az Intézet kezelésében lévő személyes és közérdekű adatok megismerésére és kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezései az irányadók.
12. § (1) A szakvélemény tartalmazza
a) az érintett személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, a szakértői bizottság eljáró tagjainak a nevét,
c) a szakvéleményt kérő megnevezését,
d) a szakértői bizottságtól kért vizsgálat típusát, a szakértői bizottságnak feltett kérdéseket,
e) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, személyes vizsgálat és meghallgatás esetén annak időpontját és helyszínét,
f) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
g) az érintett személy funkcionális állapotának bemutatását,
h) a vizsgálat típusának megfelelő értékelést
ha) az egészségkárosodás mértékére, az egészségkárosodás vélelmezhető kezdő időpontjára,
hb) a szakmai munkaképességre,
hc) a rehabilitálhatóságra, a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra,
hd) a fogyatékosság jellegére és mértékére, illetve
he) a ha)-hd) alpontokban nem említett, az Intézet feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb képesség-, alkalmasság- és rászorultság-vizsgálatra vonatkozóan,
i) javaslatot a felülvizsgálat szükségességéről, annak időpontjáról,
j) a szakvélemény érvényességének időtartamát.
(2) A komplex minősítés során kiadott szakvélemény az (1) bekezdésben szereplő valamennyi adatot, értékelést tartalmazza.
13. § Az Intézet szakértői tevékenységéért a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértői díjat kell fizetni.
14. § A külön jogszabály szerinti felülvizsgálati eljárásokban a szakértői bizottság eljárására a 6-13. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő, a soron következő felülvizsgálat időpontjaként öt éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, ha az érintett személy állapota véglegesnek tekinthető.


Az orvosszakértői, illetve a rehabilitációs szakértői szerv kijelölése


15. § A Kormány
a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet kirendeltségeinek szakértői bizottságait,
b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet regionális igazgatóságainak szakértői bizottságait jelöli ki.


Záró rendelkezések


16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontja, valamint 6-15. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 4. §-ának a)-c) és f) pontját, valamint 6-15. §-át a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.
(4) A szakértői bizottság orvosszakértői tagjainak az egészségbiztosítási szakvizsgát 2011. december 31-ig kell megszerezniük. 2011. december 31-ét követően egészségbiztosítási szakvizsgával nem rendelkező személy a szakértői bizottságnak orvosszakértőként nem lehet a tagja.
(5) Annak a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akinek a 2008. évi felülvizsgálata keretében - az Rjtv. 30. §-ának (4) bekezdése alapján - csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálták, a soron következő felülvizsgálata időpontjaként a 2008. évi felülvizsgálat időpontjától számított két éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, ha állapota véglegesnek tekinthető.
(6) 2008. január 1-jén hatályát veszti
a) a 18. § ic) alpontja, ma) alpontja és n) pontja,
b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.) 19/B. §-ának c) pontja,
c) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szt. vhr.) 6/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja,
d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OEP vhr.) 7. §-ának (5) bekezdése és 8. §-ának (5) bekezdése,
e) az orvosszakértői szerv kijelöléséről szóló 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet.
17. § 2008. január 1-jén a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét a Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik.”
18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának” szövegrész,
b) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet
ba) 1. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága (a továbbiakban: orvosi bizottság)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság)” szövegrész,
bb) 1. §-ának (4) bekezdésében „az orvosi bizottság” szövegrész helyébe „a szakértői bizottság” szövegrész,
c) a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet
ca) 2. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet)” szövegrész,
cb) 2. §-a (6) bekezdésének első mondatában „az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát kell megkeresni az orvosi szakvélemény” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet másodfokú szakértői bizottságát kell megkeresni a szakvélemény” szövegrész,
cc) 2. §-a (6) bekezdésének második mondatában a „másodfokú orvosi bizottság” szövegrész helyébe a „másodfokú szakértői bizottság” szövegrész,
cd) 2. §-ának (7) bekezdésében „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
ce) 7. §-ának (3) bekezdésében az „OOSZI szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakértői intézeti szakvélemény” szövegrész,
cf) 2. számú mellékletében „Az OEP OOSZI ... fokú Orvosi Bizottságának” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet ... fokú szakértői bizottságának” szövegrész,
cg) 3. számú mellékletének címében az „OEP Országos Orvosszakértői Intézet ... fokú Orvosszakértői Bizottsága” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet ... fokú szakértői bizottsága” szövegrész,
ch) 3. számú mellékletében „Az orvosi bizottság megjegyzése:” szövegrész helyébe „A szakértői bizottság megjegyzése:” szövegrész, az „(orvosi bizottság tagja)” szövegrész helyébe a „(szakértői bizottság tagja)” szövegrész, az „(orvosi bizottság elnöke)” szövegrész helyébe a „(szakértői bizottság elnöke)” szövegrész,
ci) 6. számú mellékletében „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
d) a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
da) 7. §-ának (5) bekezdésében az „OEP Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet)” szövegrész,
db) 8. §-a (3) bekezdésének első mondatában az „az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet szakértői bizottságához” szövegrész,
dc) 8. §-a (3) bekezdésének második mondatában „az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál” szövegrész,
dd) 8. §-ának (4) bekezdésében „az OOSZI illetékes bizottsága” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága” szövegrész,
de) 8. §-a (6) bekezdésének második mondatában „Az OOSZI” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet” szövegrész,
df) 8. §-a (6) bekezdésének harmadik mondatában, 9. §-a (4) bekezdésének második mondatában „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
dg) 9. §-ának (1) bekezdésében „az OOSZI kijelölt orvosi bizottságának” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának” szövegrész,
dh) 9. §-a (4) bekezdésének első mondatában „az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának” szövegrész,
di) 4. számú mellékletének címében „az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet szakértői bizottságához” szövegrész,
dj) 4. számú mellékletének 13. pontjában „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
e) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
ea) 13. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottságát (a továbbiakban: szakértői bizottság)” szövegrész,
eb) 13. §-a (1) bekezdésének második mondatában, 21. §-a (2) bekezdésének második mondatában „Az orvosi bizottság” szövegrész helyébe „A szakértői bizottság” szövegrész,
ec) 21. §-a (2) bekezdésének első mondatában „az orvosi bizottságot” szövegrész helyébe „a szakértői bizottságot” szövegrész,
ed) 3. számú mellékletének címében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
f) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-ának (6) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága” szövegrész,
g) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 26. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
h) az Ebtv. vhr.
ha) 2. §-a (2) bekezdésének h) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai” szövegrész,
hb) 11. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, 27. §-a (3) bekezdésének ca) alpontjában „az OOSZI” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
hc) 42. §-ának (4) bekezdésében „Az OOSZI orvosi bizottsága” szövegrész helyébe „A Szakértői Intézet szakértői bizottsága” szövegrész,
hd) 42. §-ának (5) bekezdésében „az OOSZI illetékes orvosi bizottságának” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának” szövegrész,
he) 46. §-ában „az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága” szövegrész,
i) a Fot. vhr.
ia) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
ib) 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának első és második mondatában, 8. §-ának (3) bekezdésében, 9/B. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „OOSZI” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
ic) 19/B. §-a c) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
id) 3. és 5. számú mellékletének címében az „Országos Orvosszakértői Intézet ..... fokú bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ... fokú szakértői bizottságának” szövegrész,
ie) 4. számú mellékletének III. pontjában az „orvosszakértői bizottsággal” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságával” szövegrész,
j) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága” szövegrész,
k) a lakáscélú hitelhátralékok terheinek mérséklésével kapcsolatos feladatokról szóló 66/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet
ka) 1. számú és 2. számú mellékletében az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
kb) 1. számú mellékletének „Kitöltési útmutató” III. részében, és 2. számú mellékletének „Kitöltési útmutató” III. részében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész,
l) a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról szóló 173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet
la) 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottságai” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a lakóhely szerint illetékes szakértői bizottsága” szövegrész,
lb) 15. §-ának (2) bekezdésében „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézet” szövegrész,
m) az Szt. vhr.
ma) 6/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága” szövegrész,
mb) 15. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának” szövegrész,
mc) 15. §-ának (6) bekezdésében az „OOSZI illetékes orvosi bizottságánál” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál” szövegrész,
md) 3. számú mellékletében a „Kérelem rendszeres szociális segély megállapítására” és a „Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez” című rész „III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok” pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának” szövegrész,
me) 5. számú mellékletének I. pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet ... fokú Orvosi Bizottságának” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ... fokú szakértői bizottságának” szövegrész,
n) az OEP vhr.
na) 7. §-ának (5) bekezdésében az „Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet)” szövegrész,
nb) 8. §-ának (5) bekezdésében „az OOSZI-nak” szövegrész helyébe „a Szakértői Intézetnek” szövegrész,
o) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „Országos Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész lép.


Melléklet a 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelethez

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük


Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió (Főváros és Pest megye)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Győr
Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe: Észak magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye)
Dél-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Szeged
Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)