A gáz- és a távhőszolgáltatás szociális támogatása

Megjelent a 231/2006. (XI. 22.) Korm. Rendelet a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról, amelyet az alábbiakban ismertetek.
A tájékoztatás elkészítése során igyekeztem arra törekedni, hogy közérthetővé tegyem az egyes meghatározásokat. Már most jelzem, hogy a fogyatékos személyek két esetben többlet kedvezményben részesülnek. Egyrészről nem kell jövedelemként figyelembe venni a fogyatékossági támogatás összegét, másrészről a fogyasztási egység arányszámai megállapítása során esetükben az arányszám 0,2-vel növekszik. Ez vonatkozik a vakok személyi járadékában részesülőkre is. Esetükben a kedvezőbb arányszám megállapítása a magasabb összegű családi pótlékra figyelemmel történik.

Ennyi előzetes után lássuk a kivonatos rendeletet:

1. A rendelet alkalmazásában
a) háztartásnak kell tekinteni: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közösségét;
b) jövedelemnek számít: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott bevétel, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.
A jövedelmek széles körét ismerteti az igénylő nyomtatvány. Közülük kiemelek néhányat, amelyek vitásak lehetnek: családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás, rokkantsági járadék, rendszeres szociális segély.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
c) nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben három- vagy többgyermekes család, illetve három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy él;
d) fogyasztó: az a személy, aki a szolgáltatóval gázfogyasztására, illetve távhőfelhasználásra szolgáltatási szerződést kötött és a szolgáltatás díjának megfizetésére a szolgáltató vagy a társasház felé kötelezett. Fogyasztó az a személy is, akinek nevében a társasház kötötte meg a szolgáltatóval a szerződést;
e) jogosultsági időszak: minden évben a január 1-je és december 31-e közötti időszak.

2. Támogatásra jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, ha háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2007. január 1-jétől 26.830 Ft) három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a közös háztartásban élők összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosa. Ez egy új jövedelemszámítási forma, amely abban tér el a korábbitól, hogy a közös háztartásban élő személyek közül nem mindenki vehető egy egészként figyelembe. Tehát a család összes jövedelmét nem az együtt élők számával, hanem az értékük összeadásából kapott számmal kell elosztani.

3. A fogyasztási egység arányszámai a következők:
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

4. Milyen esetben növelhetőek 0,2-vel a háztartás tagjainak arányszámai?
a) Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
b) Ha a háztartás kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

5. A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében igénybe vett gázfogyasztásra és távhőfelhasználásra jár.

6. A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra. Ha egy lakóingatlanban több fogyasztási hely van, akkor a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető.

7. A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 1,180 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
b) 0,965 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
c) 0,751 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
d) 0,536 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.
A fentiek alapján a gázártámogatás mértéke 2007. évben:
53 660 Ft alatti jövedelem esetén: 40,12 Ft/m3
53 660-67 075 Ft közötti jövedelem esetén: 32,81 Ft/m3
67 075-80 490 Ft közötti jövedelem esetén: 25,53 Ft/m3
80 490-93 905 Ft közötti jövedelem esetén: 18,22 Ft/m3
93 905 Ft fölött: már nincs támogatás.

8. A távhőfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 1,680 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
b) 1,380 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
c) 1,068 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
d) 0,768 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.

9. Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszakban legfeljebb 102 000 MJ (3000 m3), nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ (5000 m3) hőmennyiségre jár. Nagycsaládosnak minősül, aki három vagy több gyermek után kap családi pótlékot, vagy 1-2 gyermek után kap ugyan családi pótlékot, de a három vagy több gyermek után járó gyermekenkénti összegben, mert további olyan gyermeke van, aki a családi pótlék összegének számításakor beszámít (például rendszeres jövedelemmel nem rendelkező felsőoktatási hallgató, vagy a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, aki saját jogán jogosult a családi pótlékra).
Figyelem: az új szabályozás – a korábbi gyakorlattól eltérően - nem bünteti azokat, akik a jogosultsági időszakban többet fogyasztanak a támogatott hőmennyiségnél, csak az azt meghaladó fogyasztásra a kedvezmény már nem írható jóvá.
Fontos: A távhővel fűtők esetében a támogatás igénybe vételének nincs fogyasztási korlátja.

10. Az önálló gázmérővel nem mért, csak főzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hőmennyiség.

11. A támogatásra való jogosultságot a fogyasztó kérelmére a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága egyszerűsített határozattal állapítja meg.

12. A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ha a fogyasztó a kérelmet a tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóságon nyújtja be, az Igazgatóság erről értesíti a lakóhely szerint illetékes Igazgatóságot.

13. A támogatás megállapítása iránti kérelmet igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlapnak a háztartások részére történő eljuttatásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

14. Amennyiben az Igazgatóság a kérelemben foglaltak valódiságát vitatja, illetve az abban foglaltak ellenőrzését egyéb okból szükségesnek tartja, a támogatásra való jogosultság fennállását - indokolt esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) bevonásával - ellenőrzi.
A támogatásra való jogosultsági feltételek fennállását az APEH saját jogkörben is ellenőrizheti.

15. Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, és a fogyasztót határozatban kötelezi a támogatás kamattal megemelt összegben történő visszafizetésére.

16. A támogatás megállapítására irányuló kérelmet legkorábban 2006. december 1-jétől lehet az Igazgatósághoz benyújtani. Ha a fogyasztó a kérelmet 2007. március 31-éig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén számára a támogatás 2007. január 1-jétől kerül megállapításra. Ha ezt követően igényli, akkor pedig az igénylés hónapját követő hónaptól jár a támogatás. A támogatás minden évben december 31-ig kerül megállapításra, így az igényt évente meg kell újítani.

Dr. Nagy Sándor